– Az államba vetett bizalom, amely megvéd engem és a családomat, egyértelműen megkopott
– nyilatkozta a Le Figaro francia napilapnak egy lőfegyver-tulajdonos. Szerinte Franciaországban a büntetésvégrehajtási-rendszer már nem működik, túl gyorsan szabadulnak az elkövetők. A férfi kijelentette azt is, hogy a feleségének is megtanítja, hogy kell használni a vadászpuskát. Azt azonban hozzátette, hogy ha betörne hozzájuk valaki, nem lőné le a támadót, inkább minden intézkedést megtenne, hogy a betörés egyáltalán ne is fordulhasson elő. Riportjában a francia lap kiemelte, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos félelmek miatt egyre több francia fegyverkezik fel. Egy svájci közvélemény-kutató cég friss felmérése szerint Franciaországban több mint 12 millió lőfegyver található a háztartásokban, s ezzel a világ 24. legjobban felfegyverzett nemzete. A romló közbiztonság mellett ennek másik oka, hogy Franciaországban vadásznak a legtöbben az európai országokban:
közel négymillió embernek van engedélye.
Időszerű volt tehát az az új törvény, amely arra kötelez mintegy ötmillió franciát, hogy februártól regisztrálja lőfegyvereit a belügyminisztérium új információs rendszerében. Az intézkedés célja az, hogy az ország fegyverarzenálját áttekinthetőbbé tegyék: egy hálózatba szerveznék többek között a gyártókat, importőröket, a prefektúrák alkalmazottait, valamint a különböző vadászati- és lövészeti társaságok tagjait, és természetesen a rendőrség és csendőrség embereit. A hatóságok szerint e különböző szereplők összekapcsolásával a digitális rendszer biztonságosabban és egyszerűbben tudja ellenőrizni a fegyvervásárlások útvonalát, ugyanis regisztrálnak minden olyan fegyvert, amelyet például behoznak az ország területére, továbbá azt is nyomon követik, amikor egy ilyen fegyvert kivisznek az országból, vagy megsemmisítik azt. A francia fegyvertartási törvény egyébként már most is az egyik legszigorúbb Európában.
Mindenki kiskorú –Franciaországban a kísérő nélkül érkező kiskorú migránsok hozzávetőleg tíz százaléka követ el bűncselekményeket, többnyire utcai erőszakos támadásokat, rablásokat, valamint betöréseket – írta a Le Parisien. A Franciaországba érkező migránsok valós életkorának a hatósági meghatározása azonban nem csak a kitoloncolásokat nehezíti meg – mivel az életkor megállapítására nincsenek pontos eredményt garantáló tudományos eszközök–, hanem a bűncselekményeket elkövető fiatalok elítélését is, ugyanis más elbírálás alá esik egy kiskorú, és egy felnőtt bűnelkövető. A párizsi régió korábbi rendőrfőnöke szerint még azt sem túlzás kijelenteni, hogy a felnőtt kísérő nélkül érkező, magát 16-17 évesnek mondó bűnöző migránsok több mint fele már elmúlt 18 éves. 2019-ben tizenhétezer állítólagos kiskorú migráns élt Franciaországban kísérő nélkül, 2020-ban pedig már két-három ezer „kiskorú” bűnelkövetőt tartottak nyilván a hatóságok. A Párizs közvetlen szomszédságában lévő és bevándorlók lakta megye, Seine-Saint-Denis bírósága már kénytelen volt azt is lehetővé tenni, hogy bizonyos esetekben a rendőrség és az ügyészség a vádlottat a testszőrzetének sűrűsége, az arcán található ráncok, valamint ritkuló haja alapján nyilvánítsa felnőttkorúnak, akár a vádlott állításai ellenére is. (MN)
Borítókép: Rendőrök járőröznek a dél-franciaországi Marseille főpályaudvarnál 2017. október 2-n (Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier)
