időjárás 19°C Hella 2022. május 27.
logo

Al-Kaidához köthető szálak a texasi túszejtés hátterében

Dócza Edith Krisztina
2022.01.16. 11:05 2022.01.16. 14:42
Al-Kaidához köthető szálak a texasi túszejtés hátterében

Egy pakisztáni nő szabadon bocsátását követelte az a fegyveres férfi, aki szombaton négy embert, köztük a rabbit túszul ejtette a Texas állambeli Colleyville zsinagógában az Egyesült Államokban. A túszok egyikét hat óra után szabadon engedte, a többieket órákkal később szabadította ki a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) különleges egysége.

Helyi hivatalos források beszámolója szerint a túszejtőt lelőtték a rendőrök, személyazonosságát is azonosították, azonban az FBI közölte, kilétét nem hozzák nyilvánosságra.

A nyomozás nagy erőkkel folyik, egyelőre még nem tudni, mi áll az eset hátterében. Matt De Sarno FBI-ügynök az újságíróknak azt mondta, semmi nem utal arra, hogy a férfi szándékosan a helyi zsidó közösség ellen készült volna támadásra, és úgy vélte, további fenyegetés veszélye nem áll fenn. Sajtóértesülések szerint Joe Biden amerikai elnök és Naftali Bennett izraeli kormányfő figyelemmel kíséri az eseményeket.

– Az elkövetkező napokban többet fogunk megtudni arról, milyen motivációk vezérelték a túszejtőt. De hadd tegyem világossá mindenki számára, aki gyűlöletet akar terjeszteni az országban: szembeszállunk az antiszemitizmussal és a szélsőségesek térnyerésével ebben az országban

– áll a Fehér Ház közleményében.

Rendőrautók a Colleyville zsinagóga előtt Texasban. Fotó: AFP/Brandon Bell

Mike Herzog, Izrael washingtoni nagykövete Twitter-oldalára azt írta, „ez a szörnyű incidens arra emlékeztet, hogy az antiszemitizmus fenyegetése mindig jelen van”. A diplomata egyúttal háláját fejezte ki az ügyben eljáró hatóságoknak, akik a helyszínre időben kiérkeztek és segítettek megelőzni egy tragédiát.

A támadás során éppen élőben közvetítették a szertartást a zsinagógából.

A felvételeken hallani lehetett a férfit is, aki olyan kijelentéseket tett, hogy „felhívod a húgomat” és „meg fogok halni”. Előbbi mondatával Aafia Siddiquire utalt a túszejtő, akinek szabadon bocsátását követelte. Egy nő pedig arról számolt be, a túszejtő azt mondta, bomba van nála. „Nagyon ideges volt, és minél ingerültebb lett, annál többet fenyegetőzött” – tette hozzá.

Noha a túszejtő azt állította, ő a 86 éves börtönbüntetését töltő Aafia Siddiqui testvére, ezt ez idáig még nem erősítették meg a hatóságok, az Amerikai–Iszlám Kapcsolatok Tanácsának (CAIR) egyik munkatársa pedig arról számolt be, a pakisztáni nő testvére, Mohammad nem vett részt az akcióban. Aafia Siddiquit 2010-ben a manhattani bíróság 86 évnyi börtönbüntetésre ítélte azzal a váddal, hogy két évvel korábban Afganisztánban fogva tartott amerikai katonatiszteket akart lelőni az afgán rendőrség egyik kihallgatószobájában.

Halál Amerikára!

– kiabálta a nő, miközben fegyvert ragadott.

A 49 éves, háromgyermekes Aafia Siddiqui az első nő az Egyesült Államokban, akiről a bíróság kimondta, hogy kapcsolatban áll az al-Kaida terrorhálózattal. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően került az FBI látókörébe, miután pénzt küldött iszlamista terrorcsoportoknak. A hatóságok emellett azzal gyanúsították, hogy csatlakozott az al-Kaidához, majd Pakisztánba hazatérve feleségül ment a 2001-es merényletek egyik kitervelőjének tartott Hálid Sejk Mohammed egyik családtagjához.

Amerikai tisztviselők továbbá arról számoltak be, bombák készítéséről találtak nála jegyzeteket, valamint egy listát az Egyesült Államok különböző helyszíneiről, amelyek tömeggyilkosságok célpontjai lehetnek.

A 49 éves Siddiqui a pakisztáni Karacsiban született, 1990-be költözött az Egyesült Államokba diákvízummal, a Boston melletti Brandeis Egyetemen szerzett doktorátust agykutatásból.

Amerika-ellenes tüntetés Karacsiban, Siddiqui ítélethirdetése után. Fotó: AFP/Asif Hassan

2010-es tárgyalásán ugyanakkor számos zavaros kijelentést tett, többek közt a világbékére vonatkozóan, valamint közölte, megbocsát az őt elítélő bírónak is. Ügyvédei akkor azzal érveltek a szigorú büntetés ellen, hogy Siddiqui mentálisan beteg, a nő azonban ezt nem volt hajlandó elfogadni: „nem vagyok paranoiás, ezzel nem értek egyet”. Az ítélet ellen akkoriban a pakisztáni tisztviselők is felszólaltak és számos pakisztáni városban tiltakozásokhoz vezetett. Elemzők korábban már felhívták a figyelmet arra, hogy bár a nő nem igazán ismert az Egyesült Államokban, Pakisztán szélsőséges köreiben nagy népszerűségnek örvend. Ügyvédje vasárnap azt közölte, Siddiquinek nem volt tudomása a zsinagóga elleni támadásról.

Noha a dél-ázsiai ország vezetői több alkalommal nyíltan felvetették a fogolycsere ötletét az Egyesült Államokkal, szakértők nem tartják kizártnak, hogy a texasi túszejtés miatt erre már nem soha nem kerülhet sor.

Nem ez volt egyébként az első ilyen eset: 2018-ban 22 év börtönbüntetésre ítéltek egy ohiói férfit, Abdirahman Sejk Mohamudot, aki elismerte, Szíriában kiképzést kapott, amerikai katonákat akart megölni és szintén Texasba tervezett utazni, hogy megtámadja a börtönt, amelyben Siddiqui tölti büntetését. Az AP hírügynökség szerint a pakisztáni nőt júliusban valamilyen forró folyadékkal öntötték le rabtársai, majd mikor összeesett, rugdosni kezdték. Siddiqi a zúzódások mellett súlyos égési sérüléseket szenvedett.

Borítókép: Az amerikai rendvédelem különleges egységének, a SWAT tagjai a Colleyville-i zsinagóga előtt 2022. január 15-én. (Fotó: AFP/Andy Jacobsohn)