Olaszországban ma kezdik meg a három napon át tartó köztársaságielnök-választást. A magyarországihoz hasonló rendszer szerint a köztársasági elnököt a parlament választja meg. A képviselőház és szenátus tagjai mellett a régiók küldöttei is voksolhatnak. 1009, szavazásra jogosult személynek kell döntenie, hogy ki képviselje az országot az elkövetkező hét évben. Az első három szavazás során a szavazatok kétharmadának megszerzésére van szükség, a negyedik naptól kezdődően az abszolút többség is elegendő a köztársasági elnök megválasztásához.
Az államfő formálisan megvétózhat olyan törvényjavaslatot, amelyet a parlament már jóváhagyott. Az egyik legfontosabb szerepe a miniszterelnök kinevezése, hiszen az olaszok nem szavazhatnak közvetlenül a miniszterelnök személyére, hanem a politikai pártok jelölik őket
– értékelte a pozíció szerepét lapunknak Francesco Giubilei, a Fondazione Tatarella olasz konzervatív alapítvány elnöke, valamint a Nazione Futura agytröszt alapítója.
Esélylatolgatásba azonban a szakértő is nehezen bocsátkozott. Kiemelte, hogy számok alapján a jobbközépnek több szavazati lehetősége van, mivel az olasz tartományok kétharmadának képviselői jobboldalról kerültek ki. Ehhez azonban mindenképpen szükségesek a balközép és az Öt Csillag Mozgalom voksai is, mert a jobbközép szavazatai önmagukban nem elegendők. Úgy vélte, pontosan ez az oka az elmúlt napokban és hetekben zajló tárgyalásoknak, taktikázásoknak. – Fontos azt is tudni, hogy titkos szavazás lesz; bármi megtörténhet, még az is, hogy egyes képviselők nem a saját politikai csoportjuk által kiválasztott jelöltre adják le a voksukat – tette hozzá a szakértő. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt éveket az jellemezte, hogy olyan személyeket választottak meg, akikre a legkevésbé sem lehetett számítani. Mint mondta, Sergio Mattarella esetében is így volt ez, de Giorgio Napolitano sem volt a legesélyesebb jelöltek között. – A Demokrata Párt – vagy legalábbis túlnyomó része – támogatja a jelenlegi miniszterelnök, Mario Draghi (képünkön) jelölését, ez azonban felveti a kérdést, hogy ki foglalná el a megüresedett minisztertanácsi elnöki székét? Ráadásul a pártokban van egyfajta félelem is a személye miatt, hiszen széles körű nemzetközi tapasztalatnak és nagy tekintélynek örvendő személy, akire nehezen tudnak majd hatást gyakorolni – vetette fel.
Korábban a volt olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi is bejelentkezett az elnöki posztra, és felsorakozott mögötte a bevándorlásellenes Matteo Salvini és Giorgia Meloni is, ám a baloldal megvétózta a 85 esztendős veterán politikust. Szombaton aztán a jobbközép Hajrá, Olaszország! elnöke vissza is vonta jelölését. Közleményben hangsúlyozta, hogy a jobbközép koalíció olyan közös jelöltet fog állítani, aki méltó államfő lehet és a parlament többségének támogatására számíthat.
Borítókép: Mario Draghi sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. február 3-án. (Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino)
