Az európaiak szerint az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások között az éghajlatváltozás (49 százalék), a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs nyomás (31 százalék) szerepel
– derült ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös, Európa jövőjéről szóló és szerdán közzétett eurobarométer-felméréséből.
A felmérés szerint mivel majdnem minden második európai tekinti az éghajlatváltozást az EU előtt álló fő globális kihívásnak, a megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az európai zöldmegállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit. A válaszadók 88 százaléka tartja fontosnak, hogy a gazdaság területén növekedjen a megújuló energia részaránya, és nagyobb legyen az energiahatékonyság. A megkérdezettek nyolcvan százaléka ért egyet abban, hogy 2050-re Európát a világ első klímasemleges kontinensévé kell tenni, és segíteni kell a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek piacának növekedését.
A felmérés résztvevői által kiemelt, további globális kihívások közé tartozik a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs kérdések (31 százalék), az egészségügy (34 százalék), valamint a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás, amelyet mintegy harminc százalékuk említett. Az európaiak 27 százaléka véli úgy, hogy az EU fő értéke a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság uniós tiszteletben tartása, amelyet az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi ereje követ (25 százalék). A válaszadók szerint a béke (49 százalék), a véleménynyilvánítás szabadsága (47 százalék), a társadalmi egyenlőség és szolidaritás (45 százalék), valamint a mások iránti tolerancia és nyitottság (44 százalék) azok az értékek, amelyeket az EU más országokhoz képest a legjobban megtestesít.
Az európaiak túlnyomó többsége, 81 százaléka boldogan él az EU-ban és hazájában (89 százalék), és elégedett a családi életével (89 százalék). Az európaiak részéről egyértelmű elvárás, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kézzelfogható eredményekhez vezessen. A válaszadók aktívabban vennének részt a konferencia tevékenységeiben, ha meg lennének győződve arról, hogy részvételük tényleges hatással jár (53 százalék).
Az európaiak kilencven százaléka ért egyet azzal, hogy az Európa jövőjével kapcsolatos döntéseknél jobban figyelembe kellene venni az uniós állampolgárok véleményét. Ötvenöt százalékuk szerint az európai választásokon történő szavazás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az uniós szintű döntéshozók meghallgassák a véleményüket.
Borítókép: Tüntetők vonulnak Róma belvárosában 2021. október 30-án, a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságot, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport kétnapos csúcstalálkozójának első napján (Fotó: MTI/AP/LaPresse/Cecilia Fabiano)
