– Németország elkötelezi magát a közösség alapját alkotó értékek, a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság mellett – hangoztatta december elején Olaf Scholz új német kancellár, nem sokkal azután, hogy beiktatták hivatalába. – A német kormány túl sokáig hallgatott abban az ügyben, hogy Magyarországon aláássák az alapvető jogokat – erről Annalena Baerbock beszélt tavaly nyáron, azóta ő lett az új német kormány külügyminisztere.
A magyarországi és lengyelországi demokratikus értékek miatti folyamatos aggodalmuk közben nem maradt idejük arra, hogy saját hazájukkal foglalkozzanak, ahol úgy tűnik, nem érvényesülnek maradéktalanul a jogállamisági elvek.
A második legerősebb ellenzéki párt, a szeptemberi választásokon a szavazatok 10,3 százalékát megszerző jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) ugyanis a legfelsőbb bírósághoz volt kénytelen fordulni jogorvoslatért, miután az új összetételű parlamentben egyedül az ő jelöltjeik bizottsági elnöki kinevezését nem hagyták jóvá. A szabályok értelmében a Bundestag 25 bizottságából háromnak az elnöki tisztségét az AfD tölthetné be – jelen esetben a belügyi, az egészségügyi, illetve a gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős bizottságét –, de mindháromban leszavazták a posztra jelölt képviselőiket. Sőt – érvel az AfD –, mindhárom esetben titkos szavazást tartottak, ami nem megszokott.
Semmibe veszik a parlamenti munkában való egyenlő és tisztességes részvételi jogunkat, ezzel megsértik az alkotmányban rögzített demokratikus elveket
– közölte a párt.
A bevándorlásellenes párt az egyetlen olyan komolyan vehető politikai erő, amellyel egyik párt sem hajlandó együttműködni, koalícióra lépni. Az AfD már az előző parlamenti ciklusban – akkor még legerősebb ellenzéki pártként – sem kapta meg a neki járó Bundestag-alelnöki tisztséget, a nyolcvanéves Alexander Gauland egykori pártelnök pedig nem válhatott idén a parlament korelnökévé, mivel a többi párt megváltoztatta a szabályokat: a legidősebb képviselő helyett a Bundestagban legrégebb óta ülő politikus viselheti ezentúl a címet, jelen esetben Wolfgang Schäuble.
A többi párt különösen a belügyi bizottság vezetésétől fosztaná meg az AfD-t, amelyet a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) tavaly titkosszolgálati megfigyelés alá helyezett, mondván, a szélsőjobboldalhoz fűződő kötelékei miatt veszélyt jelent a demokráciára. Parlamenti képviselettel rendelkező párt korábban nem került ilyen szinten az alkotmányvédelem látókörébe.
Felmerül a kérdés, bölcs dolog-e olyasvalakit egy ilyen pozícióba tenni, aki egy olyan párthoz tartozik, amelynek tagjai a szabad demokratikus rendszer szélén, sőt a szélén túl helyezkednek el
– fejtette ki ellenvetését az AfD belügyi bizottsági elnöki pozíciójával szemben Ralph Brinkhaus, a tizenhat év után ellenzékbe került CDU/CSU frakcióvezetője.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár kormányának programját ismerteti a német szövetségi parlament (Bundestag) üléstermében Berlinben 2021. december 15-én (Fotó: MTI/AP/Michael Sohn)
