Több, Nyugat-Svédországban szolgálatot teljesítő rendőrtiszt is azt állítja, hogy a rengeteg ügy, és a folyamatos munkaerőhiány miatt bizonyos ügytípusokat elkezdtek már prioritásként kezelni, a többi bűntény esetében pedig kifogást keresnek arra, hogy miként tudnák minél hamarabb lezárni azokat.
Egy göteborgi tiszt, Peppe Larsson szerint
a probléma azokkal kezdődik, akik felvállalják az ügy megoldását, aztán pedig azon kezdenek el gondolkodni, hogy miként lehetne egy jó indokkal ejteni az esetet, ahelyett, hogy azt a kérdést tenné fel magában mindenki, hogy miként fogjuk ezt az ügyet megoldani. A mentalitásbéli súlyos változások egyértelműen összefüggenek azzal, hogy túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy ennyi feladatot elvégezhessünk.
Svédország több régiójában már évek óta rendszeresen beszámolnak a személyzet és az erőforrások hiányának problémájáról. A dél-lappföldi térségben 2017 óta csupán egy rendőrautó áll a hatóság rendelkezésére, amivel fenn kellene tartani a rendet egy Dánia méretű területen. A helyi rendőrség bíróságra is ment, azonban nem tudtak változást elérni.
Az európai migránsválság kitörése után, 2016-ban készült egy jelentés, amely arról számolt be, hogy a Svédországban szolgálatot teljesítő rendőrök nyolcvan százaléka pályamódosítást fontolgat a folyamatosan romló közbiztonság, az erőszakos bűncselekmények megszaporodása és a bandaháborúk miatt. Továbbá a jelentés szerint napi szinten átlagosan három rendőr mond fel, és lép ki a rendvédelmi erők kötelékéből.
A létszámproblémák leküzdése érdekében a svéd rendőrszakszervezet 2019-ben azt a javaslatot tette, hogy a hatóságok fontolják meg olyan tisztek állományba vételét, akik külföldön, például Norvégiában kaptak kiképzést. A rendőrség üdvözölte a szakszervezet által javasolt ötletet, de rámutattak, hogy azoknak a jelölteknek, akik svéd rendőrökké kívánnak válni, először svéd állampolgárságot kell szerezniük.
