Elnöki székre pályázik Silvio Berlusconi

A jobboldali pártok támogatását már meg is szerezte a kormányfői posztot korábban már négy alkalommal betöltő politikus.

Rohamosan közeledik Olaszország a január 24-én kezdődő köztársaságielnök-választás határidejéhez, jelöltet azonban még egyik párt sem állított; csupán annyi bizonyos, hogy Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, a jobbközép Hajrá, Olaszország! nevű párt első embere a minap bejelentette: 

készen áll arra, hogy „ismét pályára álljon”. 

Ezen ambícióiban erősítették meg pénteken az olasz jobbközép pártok, amelyek támogatásukról biztosították a botrányairól híres 85 éves politikust. Matteo Salvini, a bevándorlásellenes Liga és Giorgia Meloni, az Olaszország Fivérei vezetője arra is felkérték Berlusconit, hogy jelentse be végre nyilvánosan, hogy indulni kíván az elnökválasztáson.

„A szövetség vezetői megállapodtak abban, hogy Silvio Berlusconi a megfelelő személy e magas hivatal betöltésére ezekben a nehéz időkben”

– hangsúlyozták a politikai vezetők Berlusconi római villájában folytatott tanácskozásukat követően újságíróknak.

Olaszország köztársasági elnökét egy 1008 főből álló elektori testület választja meg, amelyben a képviselőház és a szenátus tagjainak, valamint a régiók küldötteinek van szavazati joguk. Az elnök mandátuma hét évig tart, Sergio Mattarella eredetileg kereszténydemokrata, később azonban baloldalra tolódó alkotmányjogász 2015 eleje óta viseli a tisztséget. A nyolcvanéves Mattarella mandátuma februárban jár le, az azonban már tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy a politikus már csak a kora miatt sem akarja újra jelöltetni magát. A lehetséges utódlásáról szóló találgatás tehát már hónapok óta tart, noha mostanáig egyik párt sem állított saját jelöltet, a jobbközép pártok pénteki közleménye tekinthető eddig az egyetlen hivatalos állásfoglalásnak.

A brüsszeli Politico ezzel kapcsolatban rámutat: a dél-európai országban az államfőválasztás eleve egy átláthatatlan folyamat, amely titkos háttéralkuk sorát foglalja magában, a vezető politikusok azonban rendszerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy előnyösen jöjjenek ki a hosszas alkudozásból, illetve hogy meggyőzzék a párttagokat: álljanak mögéjük. Úgy tűnik, ami a politikai paletta jobb oldalát illeti, Berlusconinak máris sikerült maga mögé állítani szövetségeseit. 

A játszmának azonban még koránt sincs vége, a baloldali Demokrata Párt ugyanis kategorikusan elzárkózik a korábban adócsalás miatt is elítélt Berlusconi támogatásától, és a jelenlegi kormányban legnagyobb erőnek számító, valójában azonban rendkívül csekély társadalmi támogatottságú Öt Csillag Mozgalom sem hajlandó beállni a miniszterelnöki posztot négy alkalommal is betöltő politikus mögé. 

Ők inkább a jelenlegi kormányfőt, Draghit látnák szívesen az elnöki székben, aki, bár egyelőre szintén nem jelentette be hivatalosan jelöltségét, de decemberi évzáró sajtótájékoztatóján jelezte:

kormányzati munkáját lezártnak tartja, és nem utasítja el az elnöki jelölést. 

Draghinak van oka arra, hogy egyelőre ne hozza nyilvánosságra elnöki ambícióit, azt ugyanis az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt sem nézné jó szemmel, ha emiatt borulna az egész kormány, a jelenlegi miniszterelnöknek először tehát garanciát kell adnia szövetségeseinek, hogy a kormány 2023-ig fennmarad, ráadásul a kormányfői szék utódlásáról is gondoskodniuk kell a fennmaradó szűkös időben.

Olasz lapvélemények szerint tehát az államfőválasztás könnyen az egyébként is rendkívül törékeny többpárti kormánykoalíció széthullásához vezethet, ráadásul Berlusconi maga is fenyegetőzött azzal, hogy ha a voksoláson Mario Draghi jelenlegi miniszterelnököt választják meg, akkor pártja kivonul a kormánykoalícióból.

Köztársasági elnöknek bármely, ötvenedik életévét betöltött, büntetlen előéletű olasz állampolgár jelölhető. Az olasz köztársaság elnökét a parlament választja meg, több fordulóban. A január 24-én kezdődő parlamenti szavazás első három fordulójában a teljes parlament, valamint a tartományok küldöttei kétharmados támogatására van szükség. Több mint ezren döntenek az elnök személyéről, de a koronavírus-járvány miatt sokan hiányozhatnak. A voksolás negyedik fordulójától elegendő az egyszerű többség, emlékeztet a távirati iroda.

Noha az alkotmány csak korlátozott jogkörökkel ruházza fel a mindenkori köztársasági elnököt, a pozíció mégis fontos szereppel bír az olasz politikában, az elnök mondja ki ugyanis a végső szót mind a miniszterelnök, mind pedig a miniszterek kinevezésében.

Borítókép: Silvio Berlusconi évtizedek óta az olasz belpolitika meghatározó alakja (Forrás: MTI/AP/Andrew Medichini)