Azam elutasította a vádakat, miszerint elhurcolták volna a két nőt, és felvetette: aktivisták esetleg arra használhatják fel az incidenst, hogy erre hivatkozva folyamodjanak menedékért.
Mahbúba Szerádzs aktivista ugyanakkor elismerte, hogy történtek bizonyos előrelépések a nők jogait illetően afgán földön. „Igen, meghallgattak minket. Átadtunk nekik egy dokumentumot a követeléseinkkel. Átvették és nagyon-nagyon szívélyesek voltak” − tette hozzá.
Dzsamila Afgani aktivista az AFP francia hírügynökségnek szintén pozitív megbeszélésről számolt be. „Meglátjuk, hogy (a tálibok) tettekkel bizonyítják-e szavaikat” − fűzte hozzá.
A tálibokat egyebek között sok bírálat érte azért is, mert kizárólag a radikális mozgalomhoz tartozó, és főként a pastu etnikai csoport férfijaiból alakítottak kormányt, miközben a nemzetközi közösség az afgán társadalom átfogó képviseletét biztosító vezetést szorgalmazott volna.
Mottaki ugyanakkor megjegyezte, hogy a közalkalmazottak túlnyomó többségét átvették a megelőző, nyugati támogatást élvező kormánytól. Hangsúlyozta, hogy mintegy 15 ezer nő dolgozik jelenleg az oktatásban és az egészségügyben. Ugyanakkor − mint fogalmazott − egyelőre nem született döntés arról, hogy több nőt vegyenek fel a közalkalmazottak soraiba. „Nem bocsátottunk el senkit. Ez előrelépés, bár nyilván nem elégséges” − mondta.
− Azt üzenjük, hogy negyven év háborút követően béke köszöntött be az afgánok számára. A háborúnak vége, elérkezett a fejlődés és a gazdasági tevékenység ideje… Azt akarjuk, hogy az afgánok boldogok legyenek a sok évnyi szenvedést követően. Jó viszonyt szeretnénk a világgal, szomszédainkkal, az európai országokkal… jó eredményeket értünk el találkozóinkon
− hangsúlyozta Mottaki.
Borítókép: a tálibok képviselői megérkeztek Norvégiába 2022. január 22-én (Fotó: Reuters)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!