Első alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz hétfőn, európai területen nemzetközi elismeréssel nem rendelkező radikális iszlamista tálibok nyugati diplomatákkal a tavaly augusztusi afganisztáni hatalomátvétel óta. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokat a norvég főváros, Oslo egyik szállodájában tartják.
A megbeszéléseken részt vesznek az Európai Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Katar, Olaszország és a házigazda Norvégia képviselői is.
Abdul Kahár Balhi, a tálibok külügyminisztériumának szóvivője elmondta, hogy a tárgyalásokon mindenekelőtt gazdasági, humanitárius, biztonsági, egészségügyi, illetve az afgán központi bankot érintő kérdésekre összpontosítanak.
A tálibok követelései között kiemelt helyen szerepel az afgán központi bank nyugati hatalmak által befagyasztott számlái zárlatának feloldása és a humanitárius segélyezés, nem utolsósorban azért, mert a dél-ázsiai ország súlyos humanitárius válsággal néz szembe.
− Felkérjük őket, hogy oldják fel az afgán vagyon zárolását, és ne büntessék az afgán kisembereket a politikai viták miatt
− jelentette ki Safiullah Azam, a tálibok delegációjának egyik tagja. „Itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség elkezdje az afgánok támogatását, és ne büntesse őket politikai viszályok miatt tekintettel az éhezésre és a halálos télre” − tette hozzá.
A háromnaposra tervezett tárgyalássorozat a tálib kormány külügyminisztere, Amír Hán Mottaki vezette küldöttség és az afgán civil társadalom képviselőinek megbeszéléseivel kezdődött vasárnap.
Mottaki hétfőn újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az afgán civil társadalom képviselőivel tartott találkozó nem minősíthető tárgyalásnak, hanem inkább építő jellegű eszmecserének.
Hoda Hamús nőjogi aktivista a vasárnapi megbeszélésen tiltakozása jeléül Tamana Zarjabi Parjani és Parvana Ibrahimhel fényképét tartotta fel, azokét a nőkét, akiket a múlt héten a radikálisok állítólag letartóztattak egy tüntetésen, amelyen a hidzsáb, azaz a muszlim nők hagyományos fejkendőjének kötelező viselete ellen tiltakoztak. A két nőnek azóta nyoma veszett.
Azam elutasította a vádakat, miszerint elhurcolták volna a két nőt, és felvetette: aktivisták esetleg arra használhatják fel az incidenst, hogy erre hivatkozva folyamodjanak menedékért.
Mahbúba Szerádzs aktivista ugyanakkor elismerte, hogy történtek bizonyos előrelépések a nők jogait illetően afgán földön. „Igen, meghallgattak minket. Átadtunk nekik egy dokumentumot a követeléseinkkel. Átvették és nagyon-nagyon szívélyesek voltak” − tette hozzá.
Dzsamila Afgani aktivista az AFP francia hírügynökségnek szintén pozitív megbeszélésről számolt be. „Meglátjuk, hogy (a tálibok) tettekkel bizonyítják-e szavaikat” − fűzte hozzá.
A tálibokat egyebek között sok bírálat érte azért is, mert kizárólag a radikális mozgalomhoz tartozó, és főként a pastu etnikai csoport férfijaiból alakítottak kormányt, miközben a nemzetközi közösség az afgán társadalom átfogó képviseletét biztosító vezetést szorgalmazott volna.
Mottaki ugyanakkor megjegyezte, hogy a közalkalmazottak túlnyomó többségét átvették a megelőző, nyugati támogatást élvező kormánytól. Hangsúlyozta, hogy mintegy 15 ezer nő dolgozik jelenleg az oktatásban és az egészségügyben. Ugyanakkor − mint fogalmazott − egyelőre nem született döntés arról, hogy több nőt vegyenek fel a közalkalmazottak soraiba. „Nem bocsátottunk el senkit. Ez előrelépés, bár nyilván nem elégséges” − mondta.
− Azt üzenjük, hogy negyven év háborút követően béke köszöntött be az afgánok számára. A háborúnak vége, elérkezett a fejlődés és a gazdasági tevékenység ideje… Azt akarjuk, hogy az afgánok boldogok legyenek a sok évnyi szenvedést követően. Jó viszonyt szeretnénk a világgal, szomszédainkkal, az európai országokkal… jó eredményeket értünk el találkozóinkon
− hangsúlyozta Mottaki.
Borítókép: a tálibok képviselői megérkeztek Norvégiába 2022. január 22-én (Fotó: Reuters)
