– Elkötelezettek voltunk, hogy az év végéig ismertessük az álláspontunkat. Mindig tudtuk, hogy nagyon összetett kérdésről van szó – így reagált az Európai Bizottság (EB) hétfőn az energetikai taxonómia-rendelettervezetre, amelynek kezdetleges verziója december 31-én, éjfél előtt pár órával került ki a sajtóba. A brüsszeli testület szóvivője nyilatkozatában mindenesetre határozottan elutasította, hogy a szilveszter „leple alatt” akarták volna megelőlegezni a tagállamokat igencsak megosztó lépést. Hétfői számában még az Európai Bizottsággal általában egy követ fújó Politico napilap is amellett érvelt, hogy az időzítéssel a bizottság nyitva hagyta az ajtót a kritikáknak. Ausztria és Luxemburg – két, az atomenergiával kritikus tagállam – részéről a minap például ki is mondták, hogy az utolsó utáni pillanatban történtek az átláthatóság hiányáról és a bizottság őszintétlenségéről tanúskodnak.
A vitáról lapunk hasábjain korábban írtunk: az Európai Bizottság eredetileg tavaly tavaszra ígérte, ám jócskán késik az úgynevezett energetikai taxonómia-rendeletterv ismertetésével, amely az atomenergiát és a földgázt is fenntarthatóvá minősítené, bevonva őket az unió zöldfinanszírozási rendszerébe. A cél, hogy az unió nagyívű klímaprogramjának keretében, a 2050-es klímasemlegességi cél teljesítése közben a befektetőket is a zöld és fenntartható projektekre ösztönözzék. A tagállamok ugyanakkor rendkívül megosztottak a kérdésben: emlékezetes, hogy a tavalyi év utolsó uniós csúcstalálkozóján az atomenergia és a gáz „környezetvédelmileg fenntartható” címkéje volt az egyik oka, hogy az állam- és kormányfők végkövetkeztetéseket sem tudtak elfogadni az uniós zöld átmenetet illetően. A bizottság végül az említett módon, 2021 utolsó óráiban ismertette a javaslattervezetét a tagállamok szakértőivel és független tanácsadókkal. A végleges bizottsági javaslatot még januárban közzéteszik, amit aztán a társdöntéshozók, a nemzeti kormányok és az Európai Parlament is tárgyalnak. A kezdetleges dokumentum többek között kimondja, hogy
- fenntarthatónak minősülnének azok a gázprojektek, amelyek kiváltják a szenet, és kilowattóránként legfeljebb 270 gramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátanak ki
- az atomenergia pedig szintén fenntarthatónak minősíthető, amíg a 2045-ig építési engedélyt kapott új erőművek megfelelnek a környezet és a vízkészletek jelentős károsodásának elkerülése nyomán hozott feltételeknek.
Perrel fenyegetik a bizottságot
Míg a V4-ek és Magyarország részéről üdvözölték a bizottsági lépést, a gázzal és atommal szemben kritikus EU-országok akár perre mennének az Európai Bizottsággal. Ausztria részéről Leonore Gewessler környezetvédelmi miniszter a minap sokadszorra nyomatékosította, hogy ha kell, jogi úton szereznek érvényt az igazuknak. Írtunk róla: az immár a Zöldeket is soraiban tudó, új német kormány részéről pedig Robert Habeck alkancellár, Zöldpárti klímavédelmi miniszter ment neki Brüsszelnek a szerinte környezetromboló tett miatt. A képet összetetté teszi, hogy Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke a hétvégén viszont részlegesen felkarolta a bizottság ambícióit, amikor határozottan üdvözölte a földgáz fenntartható besorolását. Olaf Scholz kancellár az elmúlt napokban nem szólalt meg az ügyben.
