– Elkötelezettek voltunk, hogy az év végéig ismertessük az álláspontunkat. Mindig tudtuk, hogy nagyon összetett kérdésről van szó – így reagált az Európai Bizottság (EB) hétfőn az energetikai taxonómia-rendelettervezetre, amelynek kezdetleges verziója december 31-én, éjfél előtt pár órával került ki a sajtóba. A brüsszeli testület szóvivője nyilatkozatában mindenesetre határozottan elutasította, hogy a szilveszter „leple alatt” akarták volna megelőlegezni a tagállamokat igencsak megosztó lépést. Hétfői számában még az Európai Bizottsággal általában egy követ fújó Politico napilap is amellett érvelt, hogy az időzítéssel a bizottság nyitva hagyta az ajtót a kritikáknak. Ausztria és Luxemburg – két, az atomenergiával kritikus tagállam – részéről a minap például ki is mondták, hogy az utolsó utáni pillanatban történtek az átláthatóság hiányáról és a bizottság őszintétlenségéről tanúskodnak.
A vitáról lapunk hasábjain korábban írtunk: az Európai Bizottság eredetileg tavaly tavaszra ígérte, ám jócskán késik az úgynevezett energetikai taxonómia-rendeletterv ismertetésével, amely az atomenergiát és a földgázt is fenntarthatóvá minősítené, bevonva őket az unió zöldfinanszírozási rendszerébe. A cél, hogy az unió nagyívű klímaprogramjának keretében, a 2050-es klímasemlegességi cél teljesítése közben a befektetőket is a zöld és fenntartható projektekre ösztönözzék. A tagállamok ugyanakkor rendkívül megosztottak a kérdésben: emlékezetes, hogy a tavalyi év utolsó uniós csúcstalálkozóján az atomenergia és a gáz „környezetvédelmileg fenntartható” címkéje volt az egyik oka, hogy az állam- és kormányfők végkövetkeztetéseket sem tudtak elfogadni az uniós zöld átmenetet illetően. A bizottság végül az említett módon, 2021 utolsó óráiban ismertette a javaslattervezetét a tagállamok szakértőivel és független tanácsadókkal. A végleges bizottsági javaslatot még januárban közzéteszik, amit aztán a társdöntéshozók, a nemzeti kormányok és az Európai Parlament is tárgyalnak. A kezdetleges dokumentum többek között kimondja, hogy
- fenntarthatónak minősülnének azok a gázprojektek, amelyek kiváltják a szenet, és kilowattóránként legfeljebb 270 gramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátanak ki
- az atomenergia pedig szintén fenntarthatónak minősíthető, amíg a 2045-ig építési engedélyt kapott új erőművek megfelelnek a környezet és a vízkészletek jelentős károsodásának elkerülése nyomán hozott feltételeknek.
Perrel fenyegetik a bizottságot
Míg a V4-ek és Magyarország részéről üdvözölték a bizottsági lépést, a gázzal és atommal szemben kritikus EU-országok akár perre mennének az Európai Bizottsággal. Ausztria részéről Leonore Gewessler környezetvédelmi miniszter a minap sokadszorra nyomatékosította, hogy ha kell, jogi úton szereznek érvényt az igazuknak. Írtunk róla: az immár a Zöldeket is soraiban tudó, új német kormány részéről pedig Robert Habeck alkancellár, Zöldpárti klímavédelmi miniszter ment neki Brüsszelnek a szerinte környezetromboló tett miatt. A képet összetetté teszi, hogy Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke a hétvégén viszont részlegesen felkarolta a bizottság ambícióit, amikor határozottan üdvözölte a földgáz fenntartható besorolását. Olaf Scholz kancellár az elmúlt napokban nem szólalt meg az ügyben.
Elemzők szerint az atomenergia támogatóinak helyzetét érdemben segíti majd, hogy január elsejével vette kezdetét az uniós tanács francia elnöksége. Az országban a villamosenergia-termelés közel hetven százalékát teszi ki a nukleáris energia, így Emmanuel Macron elnök révén ma Párizs az ügy egyik európai szószólója.
Borítókép: a grohndei atomreaktor Németországban (Fotó: AP hírügynökség)
