Finnországot és Svédországot is elérte az orosz–ukrán konfliktus

Újra felmerült a skandináv országok NATO-csatlakozása, ám a lakosság semlegességet akar.

SWEDEN-FINLAND-NATO-DEFENCE Fotó: ANDERS WIKLUND

A felmérések annak tükrében is érdekesek, hogy míg Ukrajna NATO-csatlakozása – amelyet a lakosság 54 százaléka támogatna egy decemberi kutatás szerint – Oroszország vehemens ellenállása és a geopolitikai helyzet miatt lehetetlenségnek tűnik, addig a skandináv államok vezetői hiába beszélnek a saját csatlakozásukról, ha állampolgáraik ezt nem támogatják.

– Finnország manőverezési szabadsága és választási lehetősége a katonai szövetségkeresés és a NATO-tagság lehetőségét is magába foglalja

– nyilatkozta újévi beszédében Sauli Niinistö finn államfő. A csatlakozás lehetőségéről beszélt Sanna Marin miniszterelnök is, mondván: minden ország szuverén joga, hogy meghatározza saját biztonságpolitikáját. A beszédek reakciók voltak Vlagyimir Putyin orosz elnök több alkalommal hangoztatott figyelmeztetésére: a NATO ne terjeszkedjen tovább keleti irányba. A felszólítás persze elsősorban Ukrajnára vonatkozott, de a moszkvai külügyminisztérium jelezte: az Oroszországgal szomszédos Finnország, illetve Svédország NATO-csatlakozása is a keleti bővítés része lenne, s az „komoly katonai és politikai következményekkel” járna.

– Az ilyesfajta kijelentés visszataszító, és többet mond Oroszországról, mint Finnországról vagy Svédországról. Finnország nem jelent fenyegetést Oroszországra sem most, sem máskor

– idézte a Financial Times Petteri Orpót, a jobboldali ellenzéki Nemzeti Koalíció pártjának vezetőjét, aki a NATO-csatlakozást sürgette. Hasonlóan vélekedett a kormánypárti zöldpárti Atte Harjanne, mondván, az orosz megnyilatkozások a finn NATO-tagság mellett érvelők álláspontját erősítik.

A katonai semlegesség elvét valló Ausztria, Írország és Svájc mellett a két skandináv ország látványos hiányzója a NATO-nak, ám mindketten szorosan együttműködnek a szövetséggel, komoly összegeket fordítanak saját védelmükre és kötelező katonai szolgálat van náluk érvényben.

Finnország mindemellett szoros diplomáciai és gazdasági kapcsolatot ápol Oroszországgal. Sauli Niinistö gyakran egyeztet Vlagyimir Putyinnal, legutóbb október végén látogatott Moszkvába, ahol az orosz elnök megbízható partnernek és közelálló szomszédnak nevezte Finnországot. Helsinki  2018. július 16-án Vlagyimir Putyin és Donald Trump akkori amerikai elnök találkozójának helyszíne volt, de Finnország fővárosa 1975-ben, 1988-ban és 1990-ben is otthont adott az első számú amerikai és orosz – akkor még szovjet – vezetők eszmecseréinek.

A finnek mégis gyakrabban hangoztatják a NATO-hoz való közeledés szükségességét, mint a svédek.

– Finnországnak meg kellett küzdenie a függetlenségéért a Szovjetunióval és Németországgal szemben is. Svédországban mindig azt feltételezzük, hogy úgyis lesznek szövetségeseink, s támogatást kapunk az Egyesült Államoktól és a NATO-tól. A finnek azonban mindig úgy terveznek, hogy egyedül kell megvédeniük a nemzetüket

– közölte egy interjúban Anna Wieslander svéd biztonságpolitikai szakértő. Szavait alátámasztja, hogy Magdalena Andersson új svéd miniszterelnök nemrég elvetette a NATO-csatlakozást, mondván, a katonai szövetségektől való távolmaradás jól szolgálta Svédország érdekeit, s hozzájárult Észak-Európa biztonságához. S míg Peter Hultqvist védelmi miniszter is elutasította az orosz kijelentéseket, azt is tudatta: Svédország „sose fog belépni a NATO-ba, sem most, sem később”.

Borítókép: Finn és svéd csapatok közös hadgyakorlata 2017-ben. (Fotó: Europress/AFP)