Kézzelfogható eredmények születtek a 2015-ös iráni atomalku megmentését célzó bécsi tárgyalásokon Szaíd Hatibzadeh külügyi szóvivő szerint, aki hétfői sajtótájékoztatóján a síita állam elleni szankciók feloldását is sürgette.
Az iráni hírügynökségek által is közzétett tájékoztatásában Hatibzadeh leszögezte:
amennyiben nem támasztanak Teheránnal szemben más, a nukleáris programhoz nem kapcsolódó követeléseket, „gyorsan egyezség születhet”.
Elmondta továbbá, hogy előrelépést értek el egyebek között Irán kötelezettségvállalásairól a nukleáris program kapcsán, ám rámutatott arra, hogy az ország elleni szankciók kérdése továbbra is nyitva maradt, s ismét felszólította az Egyesült Államokat, oldja fel ezeket a büntetőintézkedéseket.
Az IRNA iráni állami hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a hétvégén Ebrahim Raíszi iráni elnök telefonon egyeztetett francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal a bécsi tárgyalásokkal kapcsolatban. A beszélgetés során Macron a tárgyalások felgyorsítására szólította fel Teheránt. Az iráni elnöki hivatal közleményében kiemelte: a tárgyalásokon Irán bizonyította, hogy komolyan gondolja a megállapodás elérését, ám továbbra is ragaszkodik a szankciók feloldásához.
Az Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország a 2015-ben aláírt szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket. A nyugati országok azzal vádolták meg Iránt, hogy atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán mindvégig cáfolt.
Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait. Az egyezmény újraélesztéséről áprilisban kezdődtek egyeztetések, amelyeken az amerikaiak az Európai Unió és a több fél közvetítésével vesznek részt.
Mindeközben hétfőn az iráni Mehr hírügynökség felhívta a figyelmet Kazim Garibabadi, az ország emberi jogi tanácsa főtitkárának Twitter-üzenetére, amelyben Garibabadi visszautasította a francia külügyminisztérium azon állítását, amely szerint Teherán „túszokat szedne”. Néhány nyugati ország többször azt vetette Irán szemére, hogy szándékosan veszi őrizetbe állampolgárait azért, hogy a nemzetközi egyeztetéseken jobb pozíciót csikarjon ki magának.
A múlt héten az egyik iráni bíróság kémkedés vádjával nyolc év börtönre ítélte Benjamin Briere 36 éves francia állampolgárt. A francia külügy tárca az ítéletet alaptalannak és elfogadhatatlannak nevezte. Briere mellett börtönben van az iráni–francia állampolgárságú Fariba Adelkhah is, akit 2019. június 5-én tartóztattak le Teheránban. Garibabadi viszont azt vetette Párizs szemére, hogy továbbra sem indított eljárást a Teherán által terroristának minősített Iráni Népi Mudzsahedek (Mudzsahedin Kalk) nevű szervezet Franciaországban élő tagjai ellen.
Borítókép: a bécsi Grand Hotelben tárgyaltak a felek korábban az atomalkuról, 2021. június 2-án (Fotó: Askin Kiyagan/Anadolu Agency )
