A Kreml mély aggodalommal figyeli az Egyesült Államok lépéseit, amelyek az Ukrajna körüli feszültség fokozására irányulnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kedden, azon a napon, amikor az orosz nyugati és déli katonai körzetben harckészültségi ellenőrzés kezdődött.
A Pentagonnak azt a bejelentését kommentálva, miszerint az Egyesült Államok kész lenne újabb 8500 katonát küldeni Európába, a szóvivő azt mondta, hogy ez nincs hatással a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások menetére.
Ismételten kifejezte reményét, hogy a héten megérkezik az Egyesült Államok és a NATO írásos válasza Moszkvának arra az igényére, hogy az észak-atlanti szövetség álljon le az új tagok felvételével, ne telepítsen csapásmérő eszközöket Oroszországgal határos területekre, és vonja ki a külföldi csapatokat és fegyverzeteket azokról a területekről, ahol ilyenek 1997-ben – vagyis az orosz–NATO együttműködési alapokmány aláírásakor – még nem voltak.
Peszkovot megkérték, hogy nyilatkozzon Ramzan Kadirov csecsen vezető szavairól, aki kedden élő Instagram-közvetítésben azt hangoztatta, hogy Oroszország elnöke helyében rég elvette volna Ukrajnát, és rendet teremtett volna ott. A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy a Csecsen Köztársaságot is magában foglaló Oroszország külpolitikájának irányvonalát az orosz elnök határozza meg, Kadirov számára pedig az orosz alkotmány lehetővé teszi, hogy jelöltesse magát az államfőválasztáson.
Kedden egyébként az orosz nyugati és déli katonai körzet bejelentette, hogy harckészültség-ellenőrzést tart, amelynek keretében alegységeket csoportosítanak át gyakorlóterekre, köztük távoliakra is.
A nyugati katonai körzetben január 29-ig tartó gyakorlatról közölt videófelvételeken egyebek között terepállásokba kivonuló Iszkander–M operatív-taktikai rakétakomplexumok voltak láthatók. A gyakorlatba az első páncéloshadsereg több mint ezer katonáját és egy egységnyi fegyverzetét vonták be.
A déli katonai körzetben több mint hatezer katona vesz részt a manőverekben, amelyek során mozgósították a légierő hatvan vadász- és bombázó-repülőgépét, valamint a légvédelmet, az Észak-Kaukázusban állomásozó 58. összhaderőnemi hadsereget, valamint a Fekete-tengeri Flotta és a Kaszpi-tengeri Flottilla alegységeit. A harckészültségi ellenőrzés részeként rakétacsapásokat is gyakorolnak a Krímben, Kubánban és a rosztovi megyében. Ezzel párhuzamosan az orosz keleti katonai körzetből erőket csoportosítanak át Belaruszban a két ország fegyveres erői Szojuznaja Resimoszty – 2022 (Szövetségi Eltökéltség – 2022) kódnevű, február 10–20. között megtartandó hadgyakorlatára.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be, hogy több tengeren haditengerészeti flottamanőver-sorozat kezdődik, amelyben több mint 140 hajó és több mint tízezer katona vesz részt. Hétfőn a Balti Flotta közölte, hogy mintegy húsz hadi- és támogatóhajója futott ki tengeri gyakorlatra, amelyben repülőgépek és helikopterek is részt vesznek. Kedden kiadott tájékoztatás szerint a három kis rakétahordozó hajó egy szimulált légitámadás elhárítását próbálta el. A TASZSZ hírügynökség kedden jól értesült forrásra hivatkozva közölte, hogy a Délkelet-Ukrajnában található szakadár Luhanszki Népköztársaság lakosai közül eddig csaknem 270 ezren kapták meg az orosz állampolgárságot.
Kanada hazaszállítja a diplomatáit. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után kedden Kanada is bejelentette, hogy hazaszállítja Kijevben dolgozó diplomatáinak családtagjait az orosz–ukrán határnál történt orosz csapatösszevonás miatt. – Úgy döntöttünk, hogy ideiglenesen hazaszállítjuk a nagykövetség kanadai alkalmazottjainak 18 év alatti gyermekeit és a családtagjaikat – közölte a kanadai külügyminisztérium. A tárca a jelenlegi orosz katonai felvonultatással és az ukrajnai destabilizálási cselekményekkel indokolta a döntését. Washington vasárnap jelentette be, hogy visszahívja Kijevben dolgozó egyes diplomatáit és a családtagjaikat, majd Nagy-Britannia követte példáját hétfőn. Az ukrán hatóságok korainak és túlzónak nevezték ezeket a döntéseket. A Kreml kedden bírálta a több ezer amerikai katona készenlétbe helyezését, amellyel szerinte Washington ismét csak a feszültséget szítja.
