Újabb észak-koreai rakétakísérletekről számolt be ma reggel a dél-koreai hadsereg vezérkara. Habár alig több mint két hét telt el az évből, Észak-Korea már négy rakétakilövést hajtott végre idén – ilyen intenzív tesztelésre 2019 augusztusa óta nem volt példa.
A dél-koreai védelmi minisztérium adataiból kiderült, hogy tavaly egész évben mindössze nyolc kísérletet folytattak le, ebből is látszik, hogy szokatlan a mostani kilövések gyakorisága.
A szakértői vélemények megoszlanak annak kapcsán, hogy mi lehet Kim Dzsong Un észak-koreai vezető célja, egyvalamiben azonban szinte mindenki egyetért: Washingtonnak el kell érnie, hogy a remeteállam újra tárgyalóasztalhoz üljön atomprogramja leszereléséről.
Az elmúlt években Phenjan rakétakísérleteit általában valamely szimbolikus eseményhez köthetően vagy valamilyen új külső nyomásra válaszként hajtotta végre, ez jelen esetben is szerepelhet az indokok között. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a múlt héten újabb szankciókkal sújtotta az országot, valamint az ENSZ-t is arra ösztönözte, hogy lépjen fel keményebben a remeteállam ellen.
A mostani kilövések erre válaszként érkezhettek, vagyis Kim Dzsong Un szeretné tudatni Washingtonnal, hogy a retorziók ellenére sem hajlandó elállni atomprogramjától, amit az „ország önvédelmi képességeinek szerves részeként” tart számon.
Emellett a gyakori kísérletek kedvezőbb pozíciót is nyújtanak Phenjannak arra az esetre, ha újrakezdődne a leszerelésről szóló tárgyalási folyamat. − Kim Dzsong Un inkább a teljes Koreai-félsziget nukleáris képességeinek felszámolását helyezné előtérbe a kizárólag Észak-Koreára vonatkozó leszereléssel szemben abban az esetben, ha a tárgyalások folytatása mellett döntene − mondta a Bloomberg hírportálnak az atomfegyverek további terjedésének megakadályozásával is foglalkozó The Stimson Centre kutatóintézet egyik szakértője.
Egyes vélemények szerint a jövő hónapban Pekingben megrendezendő téli olimpiai játékoknak is köze lehet a kísérletek gyakoriságához. Kína Észak-Korea legfőbb szövetségese, emellett legnagyobb kereskedelmi partnere is. A koronavírus-járvány miatt közel két éve nem működnek a szállítási útvonalak a két ország között, ami nagy hatással van az ország gazdasági teljesítményének drasztikus visszaesésére.
Habár a legfrissebb jelentések szerint nemsokára helyreállhat a kereskedelem, nem kizárt, hogy Phenjan így próbálja sürgetni szövetségesét, akinek az olimpia zökkenőmentes lebonyolítása presztízskérdés.
Az idén márciusban esedékes dél-koreai elnökválasztás is szerepet játszhat a rakétatesztek intenzitásának növekedésében. Az előrejelzések szerint nagy küzdelem várható a jelenleg kormányon lévő Demokrata Párt és a konzervatív Népi Erő Pártjának jelöltjei között, jelenleg utóbbi élvez nagyobb támogatottságot.
Amennyiben a konzervatívok adnák az elnököt, az nagy hatással lenne a Szöul és Phenjan közötti kapcsolatokra, ugyanis sokkal konfrontatívabb álláspontot képviselnek északi szomszédjukkal szemben, mint a Demokrata Párt.
A rakétakísérletek erre a forgatókönyvre való felkészülésként is értelmezhetők, Kim Dzsong Un így próbálhatja elrettenteni Dél-Korea jövőbeli vezetőjét az esetleges keményebb fellépéstől.
Borítókép: Észak-Koreáról szóló, régebben készült képet mutató hírt néznek egy televízió képernyőjén Szöulban 2021. szeptember 15-én. (Fotó: MTI/AP/Ri Dzsin Man)
