Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Románia biztonságpolitikai okokból nem áll ki az ukrajnai románok mellett

Barabás T. János szerint Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe.

MTI
2022. 01. 17. 12:01
KULEBA, Dmitro; BORRELL FONTELLES, Josep
Sztanicja Luhanszka, 2022. január 5. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje (k) ukrán katonák kíséretében a Donyec-medencei fegyveres konfliktus frontvonalán fekvõ Sztanicja Luhanszka településen 2022. január 5-én. Borrell Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter meghívására elõzõ nap este érkezett meg Ukrajnába, a keleti országrészben lévõ Harkivba, ahonnan a Donyec-medencei válságövezetbe utazott. MTI/AP/Andriy Dubchak Fotó: Andriy Dubchak Forrás: MTI/AP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Románia és Ukrajna egyaránt az orosz befolyás miatt aggódik, Románia biztonságpolitikai megfontolásból nem lép fel határozottan az ukrajnai román kisebbség jogfosztása ellen – nyilatkozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Az elemzőt a Krónika azzal kapcsolatban kérdezte, hogy a Libertatea.ro portál a múlt héten riportot közölt az ukrajnai románok jogfosztásáról. A riportban megszólaló ukrajnai román vezetők valószínűsítették, hogy a következő tanévtől életbe lépő ukrán oktatási törvény felgyorsítja a félmilliósra becsült ukrajnai román közösség asszimilációját. A riportban megszólaló ukrajnai románok sérelmezték Bukarest passzivitását.

A riport szerzője az ukrajnai románok körében gyakran emlegetett példaként hozta fel azt a módot, ahogyan Magyarország lép fel a kárpátaljai magyar közösség identitásának védelmében.

Azt is megemlítette azonban, hogy a román külügyminisztérium 2017-ben a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő kijevi törvény elfogadása után állásfoglalásban kérte, hogy az ukrán hatóságok biztosítsák a román nemzetiségűek anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Tavaly pedig a külügyminisztérium az ukrajnai román kisebbség képviselőivel egyeztetett egy kidolgozás alatt álló román–ukrán oktatási együttműködési megállapodás szövegéről. A Krónikának nyilatkozó Barabás T. János elmondta: bár Ukrajnának az 1991-es függetlenedése óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román–ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, és jelenleg a biztonságpolitikai együttműködés határozza meg a két ország kapcsolatát.

Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe. Eszerint fontosabb a »regionális biztonsági vezető hatalom« státus amerikai segítséggel való elérése, és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése

– fogalmazott a szakértő. Szerinte a két ország közötti problémák eltussolása azzal magyarázható, hogy Bukarest és Kijev is az orosz befolyás miatt aggódik. – A kétoldalú kapcsolatok ki nem tárgyalt problémái és a mindkét oldalon fellelhető merev nacionalista hozzáállás miatt nem várható előrelépés az ukrán–román kapcsolatokban, de a biztonságpolitika miatt visszarendeződés sem valószínű – összegzett Barabás T. János.

Borítókép: Geopolitikai érdekek. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (középen) ukrán katonák kíséretében a Donyec-medencei fegyveres konfliktus frontvonalán fekvő Sztanicja Luhanszka településen 2022. január 5-én.  (Fotó: MTI/AP/Andriy Dubchak)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.