A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) békefenntartó kontingense korlátozott ideig tartózkodik majd Kazahsztánban, az egységeket kivonják, amint a kazah elnök így dönt majd – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szervezet tanácsának hétfői, rendkívüli, virtuális ülésén.
– Feladatainak ellátása után az egész kontingenst feltétlenül ki fogják vonni Kazahsztán területéről
– mondta.
Az orosz államfő rendkívül időszerűnek és legitimnek nevezte a beavatkozást, és méltatta az ODKB hatékonyságát. Biztosította a csúcstalálkozó többi részvevőjét, hogy a békefenntartó kontingens parancsnoka, Andrej Szergyukov vezérezredes érti a dolgát, a csoportosulásban részt vevő orosz légideszant alegységek pedig valós harci tapasztalattal rendelkeznek.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a tanácskozáson a kontingens létszámát 2030 főben nevezte meg. Mint mondta, a békefenntartók 250 haditechnikai eszközzel rendelkeznek. Az orosz államfő szerint részt vesznek benne a szervezet mind a hat tagállamának katonái és a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a kazahsztáni helyzet a legrövidebb időn belül stabilizálódni fog. A moszkvai védelmi tárca korábbi tájékoztatása szerint a békefenntartó kontingensben csaknem 1500 orosz katona szolgál.
Putyin azt hangoztatta, hogy a kazah államiság veszélybe került, ennek oka pedig nem az üzemanyagár-emelés által kiváltott spontán tüntetések, hanem az, hogy a helyzetet „kihasználták belső és külső destruktív erők”.
Az orosz elnök szerint Kazahsztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie, és a közép-ázsiai országban ugyanolyan eszközöket alkalmaztak, mint a 2014-es ukrajnai fordulat idején, beleértve az erőteljes tájékoztatási támogatást.
Méltatta azt a bátorságot, amellyel Tokajev magára vállalta a felelősséget a terroristák elleni fellépésben és egyetértett a kazah elnök megállapításával, miszerint Kazahsztánt agresszió érte. – Pontosan a nemzetközi terrorizmus agressziójának vagyunk tanúi – fogalmazott az orosz vezető.
– Honnan jöttek ezek a felfegyverkezett, külföldi központokban kiképzett és nyilvánvalóan a bolygó válsággócaiban harci tapasztalatokat szerzett bandák? – tette hozzá a kérdést, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkozott volna. Hangsúlyozta: az ODKB tagállamai megmutatták, nem fogják hagyni, hogy a belső helyzetüket megingassák, és hogy a színes forradalom forgatókönyveit valósítsák meg náluk.
– Tudatában vagyunk annak, hogy a kazahsztáni események nem az első és messze nem az utolsó kísérletet jelentik arra, hogy kívülről beavatkozzanak államaink belügyeibe – mondta.
Putyin azt javasolta, hogy az ODKB tagállamai biztonsági tanácsának titkárai dolgozzanak ki javaslatokat a külső beavatkozási kísérletekkel szembeni közös ellenintézkedésekre. Mint mondta, Moszkva számára továbbra is prioritás a kapcsolatok erősítése az ODKB-tagországokkal.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy az ODKB minden tagállamát váratlanul érték a kazahsztáni események, de a koordináció és a szövetségesi viszonyrendszer lehetővé tette, hogy a szervezet megfelelő módon reagáljon a kihívásra. Úgy vélekedett, hogy a terroristák legyűrését a kazah biztonsági erők hatékonysága és hősiessége, valamint az ODKB támogatása tette lehetővé. Leszögezte, hogy Nur-Szultan, nem pedig Moszkva feladata a kazahsztáni események felelőseinek megnevezése. A 2002-ben megalakult ODKB katonai szervezetnek jelenleg Oroszország, Belarusz, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a teljes jogú tagja.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Gunyejev)
Zavargások Kazahsztánban
