A külpolitika célja a „kőkemény magyar érdekérvényesítés”

Szijjártó Péter a Mandinernek adott interjúban elvetette az ellenzék bírálatait.

2022.01.21 Budapest Szíjjártó Péter Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

Azt is elmondta: Magyarország érdeke az orosz–ukrán konfliktus kapcsán az, hogy csökkenjen a feszültség, ezt csak tárgyalással, párbeszéddel lehet megtenni, üzengetéssel, erősködéssel, fenyegetéssel nem. Szijjártó Péter megismételte a Magyar Nemzetnek adott interjúban is elhangzott kijelentését, miszerint az Ukrajnával való kapcsolatunknak nincs orosz tényezője. – Nem akarjuk orosz szemüvegen keresztül nézni a magyar–ukrán viszonyt, és nem akarjuk ukrán szemüvegen keresztül nézni a magyar–orosz viszonyt. Oroszországnak semmi köze nincs ahhoz, hogy Ukrajnával nem túl szívélyes kapcsolatban állunk. Az ukránok folyamatosan megsértik az országban élő magyar kisebbség jogait: csökkentették az anyanyelvhez való hozzáférés jogát az oktatásban, a közigazgatásban, a médiában, a kultúrában, és ki akarják zárni a kettős állam­polgárokat a közhivatal viseléséből. Mi közük van ehhez az oroszoknak? – tette fel a költői kérdést.

Ukrajna esetleges jövőbeni NATO-tagságával kapcsolatban – amelyet Moszkva elutasít –, Szijjártó Péter kifejtette: a NATO-taggá válásnak szigorú feltételei vannak. Ukrajna ezeknek az összetett feltételeknek jelenleg nyilvánvalóan nem felel meg. Hogy mi lesz a jövőben, azt a jósok tudják. Rövid távon tehát senki nem számol ezzel mint reális forgatókönyvvel.

A miniszter egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása illegális annektálás volt, a magyar kormány mindig kiállt Ukrajna szuverenitása, területi integritása mellett.

– Hamis beállítás, hogy Magyarország Ukrajnával szemben helyezkedik el. A valóság az, hogy Kijev magyarellenes politikát folytat. A kárpátaljai magyar közösséggel szemben és Magyarországgal mint szuverén országgal szemben – mondta. Hozzátette: Magyarország feloldaná a NATO–Ukrajna-bizottság miniszteri ülésének az összehívására irányuló magyar vétót, ha Ukrajna visszaadná a magyar kisebbségtől elvett jogokat.

Szijjáró Péter a NATO keleti szárnyán történő csapaterősítése kapcsán megismételte: nem jönnek amerikai katonák Magyarországra, hazánk elutasította az Egyesült Államok ez iránti kérését.

– Az utóbbi öt évben jelentős haderőfejlesztési program zajlik, a magyar haderő meg tudja védeni biztonsági érdekeit – hangsúlyozta.

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy Magyarország a profitért cserébe a kínai érdekek szószólójává válik az EU-ban, a magyar diplomácia vezetője közölte: ez mesterséges problémacsinálás, amelyet a liberális fősodor sulykol. – Egy szuverén ország akkor és úgy kereskedik Kínával, ahogy akar. Személyes tapasztalatom van: hét éve vagyok külügyminiszter, kilenc éve foglalkozom a magyar–kínai együttműködéssel, több száz tárgyalást bonyolítottam le, rengeteg megállapodást kötöttem, és ezekhez a kínaiak egyetlenegy alkalommal sem szabtak politikai feltételt. Soha. Eközben látni kell a világkereskedelemben mutatkozó tendenciákat:

az EU és Kína között kereskedelmi forgalom folyamatosan nő, és a nyugat-európai országok már más dimenzióban kötik velük az üzleteket, mint mi. Az Egyesült Államok pedig többet kereskedik Kínával, mint az európai országokkal. Nem mi vagyunk tehát a kínaiak szálláscsinálói – fogalmazott a tárcavezető.

A magyar külpolitika orientációjára vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter kifejtette: érdekalapú külpolitikát kell folytatni, mert a külpolitika végső feladata mégiscsak az, hogy elősegítse a magyar emberek jobb életét. – Azért kell barátokat szerezni, azért kell beruházásokat idevonzani, azért kell exportlehetőségeket felkutatni, hogy a magyar embereknek jobb életük legyen.

Az én felfogásomban a külpolitika célja nem egy ideológiai vízió szétterítése a világon, és nem is az igazunk bizonygatása, hanem kőkemény magyar érdekérvényesítés – tette hozzá.

Az ellenzék külpolitikai elképzeléseiről elmondta: – Nem látom a külpolitikai programjukat, csak azt, hogy minden rossz, amit mi csinálunk.

Borítókép: Szíjjártó Péter (Fotó: Kurucz Árpád)