Ezen szankciók hatékonysága azonban megkérdőjelezhető.
Számos szakértő szerint az orosz gazdaság évek óta arra készült, hogy ki tudja védeni a nyugati korlátozásokat: visszafogta az amerikai dollár jelenlétét a gazdaságban, jelentősen növelte devizatartalékait, ahol csak lehetett, csökkentette költségvetési kiadásait. Emellett rengeteget fejlődött az ország az importhelyettesítés terén – éppen a 2014 után bevezetett nyugati szankciók következtében –, az orosz bankoknak pedig megvannak a megfelelő tartalékaik.
Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes korábban azon a véleményen volt, hogy újra kell gondolni az Oroszországgal kapcsolatos szankcionálás folyamatát.
Washington és szövetségeseinek intézkedései kezdetben fájdalmasak voltak Moszkva számára, azonban a túlzott használatuk miatt mára impotenssé váltak, nem hatják meg a Kremlt
– írta tavaly a Foreign Affairs amerikai külpolitikai folyóirat hasábjain.
Az Oroszországot érintő szankciók egy másik nagy problémája, hogy az energetikai és gazdasági függés miatt Európa államai jobban megszenvedik azok hatását, mint maga a szankcionált fél. Ezt gyakran Vlagyimir Putyin is felhozza érvként, amikor a retorziók megszüntetése mellett beszél, múlt heti moszkvai látogatása alkalmával pedig Orbán Viktor is arról beszélt, Magyarországot érzékenyen érintették a kereskedelmi partnerére kivetett szankciók. Habár abban megoszlanak a vélemények, hogy valójában mekkora hatást gyakorolnak az intézkedések az orosz gazdaságra, az kétségtelen, hogy az európai országok eddig többet vesztettek rajtuk, mint amennyi előrelépést sikerült elérni szorgalmazásukkal az ukrán válság kapcsán.
Borítókép: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése 2021. december 22-én New Yorkban (Fotó: UN Photo/Loey Felipe)



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!