Több mint negyven afrikai állam- és kormányfő, valamint az európai országvezetők részvételével tartottak kétnapos EU–Afrika-csúcstalálkozót Brüsszelben, ahol többek között a kontinensek gazdasági kapcsolatai, a pandémia és az azt követő helyreállítás, az egészségügyi rendszerek, valamint a migráció kérdése is terítékre került. Írtunk róla: a rendhagyó, tematikus csoportokban zajló csúcsértekezleten Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, aki az egyeztetésekről többször is bejelentkezett közösségi oldalán. A kormányfő – mint azt tudatta – a csúcstalálkozón többször is tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel. Az orosz–ukrán helyzet margóján bejegyzéseiben leszögezte: a háború elkerülése mindannyiunk érdeke.
Közös látásmódot szorgalmaznak
A keleti határokon tapasztalható feszült helyzet ellenére az uniós vezetők mindent megtettek annak érdekében, hogy a csúcstalálkozón valóban az Afrikával való kapcsolatok kapják a hangsúlyt. – Néha nagyon nehéz témákat érintettünk a tárgyalásokon – mondta Charles Michel záró sajtótájékoztatóján pénteken. Az Európai Tanács elnöke méltatta a befektetésekről szóló megállapodást: az elfogadott zárónyilatkozat szerint az EU egy egészségügyi és oktatási elemeket is tartalmazó, legalább 150 milliárd eurós csomagot ígér Afrikának – az Európai Bizottság Global Gateway nevű stratégiájának keretében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Unió soha nem látott fontosságú gazdasági kezdeményezéseket indít Afrikában, középpontjukban az infrastruktúra javítása, az energiaellátás biztosítása, valamint a digitalizáció és a közlekedési kapcsolatok fejlesztése szerepel.
E sorok írásakor az 1,2 milliárdos Afrika lakosságának mindössze tizenegy százaléka élvez teljes átoltottságot a koronavírussal szemben, a kontinensen regisztrált oltóanyagoknak pedig csak egy százalékát gyártják helyben, így az európai országok kemény kritikát kaptak az egyenlőtlenségek miatt.
Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke Brüsszelben sokadszorra tette szóvá, hogy továbbra sincs globális megállapodás a vakcinák szabadalmának feloldásáról. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az Egészségügyi Világszervezet segítségével hat afrikai ország – köztük sajátja – kapja meg az mRNS-vakcináknak az afrikai kontinensen történő gyártásához szükséges technológiát. Utóbbiról a brüsszeli csúcson született bejelentés. Az unió a találkozón ígéretet tett arra is, hogy segíteni fog abban, hogy Afrika 2040-re a saját felhasználású oltóanyag-mennyiség hatvan százalékát helyben gyárthassa.
Macron: Óriási kihívást jelentenek a fiatalok
Ami a migrációt illeti, a csúcsértekezlet zárónyilatkozata leszögezi, hogy a felek ezentúl is fellépnek az illegális migrációval, valamint az embercsempész-hálózatokkal szemben, illetve törekszenek rá, hogy minél erősebb határvédelmet valósítsanak meg. Mindamellett, hogy a szöveg szorgalmazza az Európába irányuló legális migrációs útvonalakat, leszögezik benne azt is:
ezek a nemzeti hatáskörökkel és szükségletekkel összhangban valósulhatnak meg.
Emmanuel Macron francia elnök, az EU jelenlegi soros elnökségének irányítója a migrációval kapcsolatban pénteken elmondta: cél, hogy európai segítséggel minél több új munkahelyet hozzanak létre Afrikában a fiataloknak. Hangsúlyozta, hatalmas kihívást jelent, hogy a pandémia miatti gazdasági helyreállítással párhuzamosan rekordszámú fiatal akar belépni a munkaerőpiacra. Mint fogalmazott, az unió ugyanakkor kész segítséget nyújtani a szakképzés területén is, akár képzési központok létrehozásával. A zárónyilatkozatban megfogalmazottak mellett szólt arról is, hogy a szélsőségesek elleni küzdelemre is nagy erőket kell fordítani: a francia elnök szerint tévedés, hogy Afrikában csak a Száhel-övezetben jelent veszélyt a terrorizmus.
Borítókép: Uniós és afrikai vezetők Brüsszelben, a hatodik EU–Afrika-csúcson (Forrás: EU Tanács)
