Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Kanada, India, Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia is az elsők között tiltakozott az ellen, hogy Oroszország úgy döntött: elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaságot” és „Luhanszki Népköztársaságot”.
Mun Dzse In dél-koreai elnök kedden figyelmeztetett: tiszteletben kell tartani Ukrajna szuverenitását és területi egységét, és a konfliktus tárgyalásos rendezésére szólította fel a feleket. Bár közvetlenül nem bírálta Oroszországot, Mun Dzse In emlékeztetett: az Egyesült Államok és más nyugati országok a nemzetközi jog, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértéseként értékelték, hogy Oroszország békefenntartókat akar telepíteni a szakadár területekre. Jelezte:
egy katonai összeütközés nemcsak Európa, de az egész világ számára jelentős politikai és gazdasági következményekkel járna.
Kisida Fumio japán miniszterelnök hevesen bírálta Moszkvát Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megsértéséért, és aláhúzta, hogy országa komoly lépéseket – egyebek között szankciókat – fontolgat.
Oroszország tevékenysége elfogadhatatlan, és határozottan elítéljük
– mondta. – Japán komoly aggodalommal követi a fejleményeket – tette hozzá.
Nanaia Mahuta új-zélandi külügyminiszter azt emelte ki, hogy a nemzetközi jog nem ad alapot a szakadár területek elismeréséhez, és Oroszország ezzel még jobban aláássa Ukrajna szuverenitását. Megjegyezte: aggódnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lépésével az inváziót készíti elő. Egyúttal a helyzet békés rendezésére tett diplomáciai erőfeszítések fokozására szólított fel.
Scott Morrison ausztrál kormányfő szerint Oroszországnak feltétel nélkül ki kellene vonulnia az ukrán területekről, és fel kellene hagynia a szomszédos országok fenyegetésével. Morrison elfogadhatatlannak és jogtalannak nevezte Moszkva lépéseit, amelyeket szerinte nem indokolt provokáció. Rámutatott:
több ország kemény szankciókat készített elő Oroszország ellen.
Marise Payne ausztrál külügyminiszter hozzátette: elítélik, hogy Moszkva úgynevezett békefenntartókat akar telepíteni a szakadár területekre, mert valójában nem békefenntartókról van szó. Melanie Joly kanadai külügyminiszter leszögezte: országa partnereivel és szövetségeseivel együtt határozott reakciót ad a nemzetközi jog durva semmibe vételére. India ENSZ-nél akkreditált nagykövete mindenkit önmérsékletre szólított fel. Kiemelte: a feszültség csökkentése a legfontosabb, és Újdelhinek meggyőződése, hogy a kérdést csak diplomáciai párbeszéddel lehet megoldani.
Törökország – amely Ukrajnával és Oroszországgal is jó kapcsolatokat ápol – ugyancsak bírálta a szakadár területek elismerését.
Az ankarai külügyminisztérium szerint Moszkva ezzel nemcsak a minszki egyezményt, hanem Ukrajna politikai egységét, szuverenitását és területi integritását is megsértette. Törökország a nemzetközi jog betartására kérte a szemben álló feleket.
A három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia is határozott hangon bírálta Moszkva lépését, és szankciókat követelt.
Oroszország darabokra tépte a minszki megállapodásokat
– mondta Alar Karis észt államfő hétfő este Tallinnban. – Ez azt mutatja, hogy Moszkva célja nem a konfliktus megoldása, hanem annak elmélyítése – fűzte hozzá.
A lett államvezetés közös nyilatkozatában felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a lehető legszigorúbb intézkedésekkel szabjon gátat az orosz agressziónak, és nyújtson segítséget Ukrajnának. A lett kormány a NATO keleti szárnyának megerősítését is követelte az orosz csapatok fehéroroszországi jelenléte miatt.
Gitanas Nauseda litván államfő a Twitteren azt írta: a szakadár területek elismerése a nemzetközi jog elfogadhatatlan megsértése. – A történtek szürreálisnak tűnhetnek a demokratikus országok számára – mondta Ingrida Simonyte litván kormányfő. – Ugyanakkor reagálásunk módja meghatározza, hogy a következő nemzedékek hogyan tekintenek majd ránk – tette hozzá.
