Jóváhagyta szerdán az újabb amerikai csapatok Kelet-Európába való telepítését Joe Biden amerikai elnök. Az intézkedés értelmében már a héten kétezer amerikai katona csatlakozik a már Európában állomásozó ezerfős kontingenshez. Washington célja az elrettentés, azaz biztosítani a NATO-tagállamokat arról, hogy az Egyesült Államok bármilyen mértékű orosz agressziótól megvédené őket. A katonákat az Észak-Karolinában található Fort Braggből érkeznek majd Németországba és Lengyelországba, sajtóértesülések szerint ezer amerikai katonát pedig Németországból Romániába helyeznek át. A New York Times amerikai napilap továbbá arról is beszámolt, száz amerikai katonát Litvániába, hatvanat pedig Lettországba és Észtországba is átcsoportosítanak.
– Fontos, hogy erős jelzést küldjünk Putyinnak és a világnak is, hogy a NATO számít az Egyesült Államoknak. Világossá tesszük, hogy készek leszünk megvédeni a NATO-szövetségeseket, ha erre sor kerül
– fejtette ki a John Kirby, Pentagon szóvivője hozzátéve, folyamatosan nyomon követik a régió történéseit és szükség esetén még több katonát fognak mozgósítani.
John Kirby hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák nem fognak harcolni Ukrajnában, ugyanakkor felkészítették őket arra az esetre, ha a posztszovjet államban élő mintegy harmincezer amerikait evakuálni kellene a határ mentén irányított műveletek keretében.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője múlt hétfőn arról számolt be, az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát arra az esetre, ha a NATO Reagáló Erőket (Response Force) behívnák, és gyors amerikai reakcióra lenne szükség.
Sajtóértesülések az orosz parlament egyik tisztségviselője úgy reagált a hírre, hogy Biden döntése rossz hatással lesz az eddigi tárgyalásokra.
Az Egyesült Államok mellett több európai ország is nagy erőkkel készül arra, hogy Moszkva kiadja a parancsot Ukrajna lerohanására, miután a múlt hónapban több mint százezer nehézfegyverzettel ellátott orosz katonát sorakoztatott fel az ukrán határnál. A lengyel kormány szerdán már jóváhagyta a Kijevnek küldendő fegyverek, ezen belül a légvédelmi rakétarendszerek szállításáról szóló határozatot is. A hírt Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter jelentette be Twitter-oldalán, amelyben azt is ismertette, hogy a legkorszerűbb lengyel felszerelést, a Piorun (Villám) hordozható légvédelmi rakétarendszereket adják Ukrajnának, valamint lőszereket. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azonban azt nyilatkozta szerdán a France 2 tévének, „egyelőre nincs jele annak, hogy Oroszország elindítaná az Ukrajna elleni támadást”. A párbeszédet mint megoldást helyezte előtérbe Mark Rutte holland kormányfő is:
a kelet-ukrajnai feszültség enyhítésének egyetlen útja van, ez pedig a diplomácia és a párbeszéd.
Oroszország továbbra is azért küzd, hogy megakadályozza a NATO keleti irányú terjeszkedését, amely Ukrajna felvételét is jelentené a tömbbe, ugyanakkor már több alkalommal is leszögezte az orosz vezetés, nem terveznek inváziót indítani a posztszovjet állam ellen. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak elmondta, az orosz kormány már terveket is kidolgozott arra az esetre, ha az amerikai szankciók keretében Washington megtiltaná az orosz bankoknak, hogy egyes tranzakciókat dollárban bonyolítsanak le.
A szóvivő sürgette, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel „a provokatív lépésekkel”, és „vessen véget a feszültség fokozásának” Európában. Hangot adott a Kreml aggodalmának a „teljesen kiszámíthatatlan” amerikai szankciós magatartás miatt.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)
