Németország és Franciaország is csatlakozott hétvégén azoknak az országoknak a sorához, akik azt tanácsolták az Ukrajnában tartózkodó polgáraiknak, hogy a háborús veszély miatt mielőbb térjenek haza. Ha meg is fogadnák a tanácsot, nincs könnyű dolguk, hiszen a legtöbb légitársaság – legutóbb éppen a német Lufthansa – leállította a közlekedést Ukrajnába. Korábban az amerikaiak és a britek jelentették be, hogy kiürítik kijevi nagykövetségüket, sőt még a NATO is átköltöztette ukrajnai dolgozóit az ország szívéből Lvivbe (Lemberg).
Fotó: Andrew Kravcsenko
A menekülő nyugatiak híre viszont nincs túl jó hatással a gazdaságra, a háborús fenyegetés árnyékában mindenki leállította beruházásait és bővítéseit. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal sietett is figyelmeztetni, hogy a „pánikkeltés” óriási károkat okoz.
A diplomaták olyanok, mint a kapitányok. Nekik kellene utoljára elhagyni a süllyedő hajót. És Ukrajna nem a Titanic
– panaszolta az ukrán elnök. Félelmei igazolódtak; még egyetlen puskalövés sem történt, de a Damoklész kardjaként fenyegető háború réme is elég, hogy iszonyú veszteségeket okozzon.
Becslések szerint csak januárig 14 milliárd dollárt vontak ki a külföldi befektetők az ukrán gazdaságból.
David Arakhamia kormánypárti képviselő szerint csupán az, hogy a háború lehetőségéről beszélnek, havonta további két-három milliárd dollárba kerül. – Mikor valaki úgy dönt, hogy átköltözteti a nagykövetségét Lvivbe, azt is meg kell értenie, hogy ennek a hírnek az ukrán gazdaság issza meg a levét – figyelmeztetett egy interjúban.
A Kárpáti Igaz Szó tudósítása szerint a pánikhangulat miatt az előző hónapban ötször kevesebb befektetés áramlott Ukrajnába, mint korábban. A fejlődő országok kategóriájában 1999 óta most a legrosszabb az ukrán állampapírok értékindexe, ami ahhoz vezet, hogy tömegesen próbálnak megszabadulni a kötvényektől. A hrivnya dollárhoz viszonyított értéke esett, az üzemanyag ára viszont meredeken emelkedett. A European Business Association januári felmérése szerint a vállalatok 45 százaléka maradna az országban egy orosz invázió esetén is, 17 százalék fontolgatja, hogy átköltözteti a székhelyét a nyugati országrészbe, tíz százalék pedig egész Ukrajnát maga mögött hagyná.
Ráadásul minden valószínűség szerint a februári adatok – mikor a feszültség tetőzött – még ennél is rosszabbak lesznek.
„Mentőövből” nincs hiány, az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió, valamint több más állam is pénzügyi segítséget ajánlott fel. Csakhogy ezek hitelek – így, ha él is velük Kijev, a külföldi tőkének amúgy is kiszolgáltatott ország csak még mélyebb adósságba veri magát.
Borítókép: Nemzeti zászlót tartó nõk megemlékezésen vesznek részt Odesszában a nemzeti egység napján, 2022. február 16-án. (Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti)
Orosz–ukrán háború
