Ukrajna háborús hangulatban ég. Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem győzi nyugtatni a kedélyeket, hogy nincs nagyobb fenyegetés, mint az elmúlt években, szakértők is valószínűtlennek tartják a nyílt fegyveres konfliktus kirobbanását, a közbeszédet mégis ez az egy téma uralja.
Jobb félni, mint megijedni alapon a lakosság is háborúra készül.
A nemzetközi média egybehangzó riportjai szerint sokan a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak. Az autók tankjait teletöltve tartják, megtervezték a leggyorsabb menekülőútvonalat nyugatra, élelmiszerkészleteket halmoztak fel, az iskolákban megszaporodtak a bomba- és légvédelmiriadó-gyakorlatok, a közösségi médiában pedig az útmutatók arról, hogyan készítsék össze a legszükségesebbeket, ha evakuálásra kerül sor.
Több riport jelent meg arról, hogy már a civilek is alapvető katonai kiképzést kapnak, hogy önkéntesként segíthessenek, ha valóban kitör a háború.
Nem hinném, hogy valaha elérnék Kijevet, de készen kell állnunk erre is
– nyilatkozta a BBC-nek Vaszil Nazarov, aki egy ukrán főváros melletti elhagyatott gyárépületnél gyakorlatozott fapuskájával. A 61 esztendős férfi ahhoz már idős, hogy besorozzák, de ki akarja venni a részét a harcból, ezért most a mínuszok dacára a hóban és sárban csúszik-mászik.
Csak ha mindenki kész megvédeni a földünket, akkor lesz esélyünk
– magyarázta az AFP francia hírügynökségnek az 51 esztendős, egyébként orvosként dolgozó Marta Juzskiv, hogy ő miért tölti hétvégéit a gyakorlótéren.
De megnőtt a tartalékosnak jelentkezők száma is. Jó példával elöljárva, a kamerák előtt vonult be a héten Vlagyimir Klicsko volt nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok, valamint testvére, az immár Kijev polgármestereként dolgozó Vitalij Klicsko is.
A diplomáciai megoldást részesítjük előnyben. De ha az nem működik, készen kell állnunk rá, hogy fegyvert ragadjunk és megvédjük az országunkat
– mondta a városvezetővé vált egykori bokszoló.
De vajon mindenki ilyen lelkes? Az amerikai Vice kelet-ukrajnai riportja szerint korántsem.
Nincs sok ember Kelet-Ukrajnában, aki az ukrán hadsereget támogatja ebben a háborúban. Úgy hiszik, hogy az oroszok a testvéreik. A helyiek szemtől szembe talán mosolyognak, de a másik oldalnak segítenek. Információkat adnak át. Segítenek nekik a célzásban
– írta le a helyzetet a frontvonalon az egyik tiszt.
A Razumkov Intézet friss, országos közvélemény-kutatása szerint az ukrajnai lakosság 43 százaléka maga is fegyvert ragadna, ha kitörne a háború. A megkérdezettek 10,5 százaléka azt vallotta, hogy csatlakozna a fegyveres erőkhöz, 9 százalék valamelyik önkéntes alakulat soraiban harcolna az ellenség ellen, míg 23 százalék pénzzel, munkával, véradással támogatná az ukrán sereget. 18,5 százalék ellenben nem tenne semmit, csak megpróbálná túlélni a konfliktust, 4 százalék pedig külföldre menekülne.
A felmérésből az is kiderül, hogy 22,5 százalék nem hisz benne, hogy valaha is megtörténhet az orosz invázió. Egy januári felmérés eredményei azt mutatták, hogy az emberek 48,1 százaléka reálisnak tartja az orosz–ukrán háború kirobbanását.
Egy decemberi közvélemény-kutatásból még az derült ki, hogy háború esetén az ukránok fele aktívan ellenállna az oroszoknak. A megkérdezettek harmada válaszolta azt, hogy kész lenne fegyvert ragadni, 21,7 százalékuk pedig civil megmozdulásokon, például tiltakozásokon venne részt.
A kutatás szerint 14,8 százalék Ukrajnán belül keresne biztonságosabb területet, és 9,3 százalék – körülbelül négymillió ember (!) – próbálna külföldre menekülni. A felmérés arra is rámutatott, hogy a nyugati országrészen harciasabb a hangulat, mint keleten.
Borítókép: Az 59 éves Rumia, az ukrán fegyveres erők önkéntes területvédelmi egységének tagja társaival gyakorlatozik Kijev közelében 2022. február 5-én. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
