Reálisnak nevezte az ukrán–orosz háború veszélyét a lapunknak nyilatkozó Ruszlan Bortnik, de a kijevi politológus elsősorban Moszkva és Washington, valamint európai szövetségesei közötti konfliktusként tekint a helyzetre, amiben Ukrajna csak amolyan mellékszereplő. – A Kreml felismerte, hogy zsákutcába jutottak a nemzetközi diplomáciai egyeztetések, sem a minszki megállapodások, sem a normandiai négyek által kijelölt út nem járható. Oroszországban azt remélhették az oroszbarát ukrán médiumok bezárásától, a Moszkva-orientált Viktor Medvedcsuk ellenzéki pártvezér letartóztatásától, hogy hatalomellenes hangulat uralkodik el az országban, de mint látjuk, semmi ilyesmi nem történt, ami aktívabb lépésekre sarkallhatja Moszkvát.
A Kreml jól érzékelhetően igyekszik átvenni a kezdeményező szerepet az orosz–amerikai kapcsolatokban, valamint Oroszországnak a NATO-hoz fűződő viszonyában. Ultimátumszerű üzeneteket küldenek Washingtonnak, Brüsszelnek.
Ebben szerepet játszhat Angela Merkel német kancellár búcsúja az európai politikától, megkockáztatom, Putyin és Merkel között lehettek informális megállapodások is, amik jelen esetben már nem kötik annyira a Kreml kezét. Moszkva felismerte, hogy Joe Biden nem a legerősebb kezű amerikai elnök, ezért elérkezettnek látta az időt, hogy javítson alkupozícióin, s ebben a „játékban” Ukrajna egy fontos ütőkártya. Oroszország komoly kihívás elé állítja a nyugati hatalmakat és a NATO-t – magyarázta a szakértő.
Ezzel együtt az ismert ukrán politológus nem gondolja, hogy háborúba torkollik a diplomáciai csörte, mert jelenleg ez Oroszországnak sem lenne kifizetődő.
– A határ menti orosz térségekben gócpontok képződnének, újabb menekültáradattal kellene számolniuk. Egy fegyveres szembenállás biztosan elhúzódna, ami hatalmas anyagi veszteséget jelentene Moszkvának is. Emellett egy regionális konfliktus az egész kontinenst megviselné biztonsági, szociális, gazdasági, politikai tekintetben egyaránt. Az viszont elképzelhető, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyveres segítségnyújtásra Moszkva reagálni fog, mondjuk a Nyugat számára veszélyes fegyvertelepítésekkel, új biztonságpolitikai egyezményekkel, ahogy azt tette például Belarusz esetében. Emellett nem zárható ki, hogy a Kreml beavatkozhat a hagyományosan Egyesült Államok és szövetségesei által befolyásolt közel-keleti, ázsiai, latin-amerikai válságövezetekben is – érvelt.
Megkérdeztük az ukrán fővárosban élő Petneházy Gyulát is. A Kijevi Magyarok Egyesületének elnöke szerint az ukrán–orosz feszültség kiéleződése erősen megosztja a kijevi lakosságot.
Mint mondja, az emberek belefáradtak már ebbe, a többség úgy van vele, az ukrán hatalom ijesztgetése inkább csak azt kívánja palástolni, hogy az ország egyre nagyobb léptekkel halad a csőd felé.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt vizionálta, Oroszország elsőként Harkivot, az egymillió lakosú kelet-ukrajnai nagyvárost szállhatja meg. A Strana.ua portál a helyszínen tájékozódott, tucatnyinál is több ott élőt szólaltattak meg.
Elsöprő többségük teljességgel kizárta az orosz támadás veszélyét, szerintük az elnöknek nem pánikkeltéssel kellene foglalkoznia.
Érdekesség, hogy valamennyi megszólaltatott orosz nyelven válaszolt a kérdésekre, ők inkább azt várják a hatalomtól, hogy békülési szándékkal üljön le tárgyalni az oroszokkal. Akadtak megszólalók, akik arra is kitértek, hogy csak az Egyesült Államok jár jól az ukrán–orosz konfliktussal, mert a kialakult feszült helyzet gyengíti a két országot, aminek Nyugaton örülnek a legjobban.
