Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A hivatalos kommunikáció szerint mindez az önálló védelmi képesség megteremtését szolgálja. A New York Times birtokába jutott belső kormányzati jelentések szerint az ukrán védelmi minisztérium beszerzéseit övező „háborús titkok” komoly aggodalmat keltenek elemzők és korrupcióellenes szervezetek körében.
Az elmúlt bő egy évben több tucatnyi szerződést kötöttek olyan cégekkel, amelyek a legolcsóbb ajánlatnál jóval drágábbat adtak, mégis ők nyerték el a megrendelést. Az eltérés mértéke meghaladja az 5,4 milliárd hrivnyát, azaz mintegy 130 millió dollárt.
Az ügyeket átadták a rendőrségnek vizsgálatra. A dokumentumokban rendre visszatérő megállapítás: „indokolatlan túlfizetések” és „megmagyarázhatatlan döntések” kísérik a hadiipari megrendeléseket.
Volodimir Zelenszkij elnök az elmúlt hónapban büszkén jelentette be, hogy Ukrajna mára „önellátóvá vált” fegyvergyártásban: a hazai gyárak állítják elő az ország fegyverzetének mintegy hatvan százalékát. A drónoktól a páncélozott járművekig, a tüzérségi eszközöktől a földi robotokig minden készül otthon.
Csakhogy a „hazai gyártás” mögött régi, szovjet kori fegyvergyárak és újonnan alakult start-upok ezrei állnak, sokszor minimális átláthatósággal.
A beszerzési ügynökség – amelyet 2023-ban hoztak létre az előző korrupciós botrányok miatt – máris újabb botrányokba keveredett. Az előző két vezetőt „hatékonysági problémák” miatt menesztették. A mostani igazgató, Arszen Zsumadilov szerint a magasabb ajánlatokat „gyakran jobb minőség, gyorsabb szállítás vagy kedvezőbb feltételek” indokolták. Csakhogy a drágább cégek gyakran késve vagy egyáltalán nem szállítottak, miközben az előlegeket már felvették.
A minap pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította a védelmi minisztériumot, hogy 2025 novemberétől kezdje meg az ukrán fegyverek úgynevezett ellenőrzött exportját. Zelenszkij pénzt csinál a vérontásból.
Oroszország 2022-es inváziója után az ukrán hadsereg két irányból kapott fegyvereket és lőszereket. A nyugati országok természetbeni katonai felszereléseket adományoztak, például Abrams harckocsikat és M777-es tarackokat. A védelmi minisztérium pedig külön vásárolt fegyvereket Ukrajna egykor robusztus hazai iparából és a nemzetközi fegyverpiacokon.
A háború harmadik éve után a kijevi védelmi költségvetés mintegy tízmilliárd dollárra rúg. Bár ennek egy részét a saját adófizetők állják, Európa is egyre aktívabban finanszírozza az ukrán hadiipart.
Dánia kezdeményezésére több uniós ország 1,6 milliárd dollárt ajánlott fel, hogy Ukrajna saját gyáraiból vásárolhasson fegyvereket – tehát európai adófizetői pénzből ukrán cégek profitálnak. Az eredmény: a fegyvergyártás és -beszerzés köré új oligarchikus kör épült, amely a „honvédelmi szuverenitás” jelszava alatt gyakorlatilag háborús bizniszt működtet.
A korrupció Ukrajnában nem új jelenség. Miközben az ukrán politikai vezetés folyamatosan arról győzködi a nemzetközi közvéleményt és elsősorban az Európai Unió intézményeit, hogy öles léptekkel halad a korrupció elleni küzdelemben, a valóságban egyre vaskosabb visszaélésekre derül fény, amelyekben az állam legfelső szintjén dolgozó tisztviselők is érintettek.
Mindez bizonyítja az ország alkalmatlanságát az uniós csatlakozásra, illetve rontja Ukrajna védelmi képességeit.
Az elmúlt években sorra derültek ki ügyek a védelmi minisztérium körül: túlárazott tojások, eltűnt kabátok, meg nem érkezett felszerelések. Ez év januárjában a Reuters számolt be arról, hogy az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda vizsgálatot indított Rusztem Umerov védelmi miniszter ellen hatalommal való visszaélés gyanúja miatt. A vizsgálatot az Anti-Corruption Action Centre nevű civil szervezet kezdeményezte, miután Umerov nem hosszabbította meg a Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjének, Marina Bezrukovának a megbízatását, és nyilvánosan bírálta az ügynökség hatékonyságát.
Az amerikai sajtó már a múlt év végén írt az ukrán hadiiparban tapasztalható visszásságokról, amelyek rontják az ország védelmi képességeit is. A The Washington Postban megjelent, hogy hibás aknavetőtöltények miatt láttak napvilágot korrupciós vádak az ukrán védelmi iparban – több tízezer hibás lőszert gyártottak helyben.
Egy februári cikk szerint Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott segélyek felhasználásával kapcsolatban. Budanov szerint pontosan meg kell határozni, hová került a pénz, és ki volt a végső kedvezményezett. Példaként említette a lőszerek beszerzését, ahol nem mindig világos, hogy ki profitált valójában az üzletekből.
Egy másik esetben Lviv megyében a nyomozóhatóságok lelepleztek egy jelentős korrupciós ügyet, amely a hadsereg számára történő technikai eszközbeszerzésekhez kapcsolódik. A vizsgálatok szerint az ukrán államot a korrupciós ügyben mintegy 64 millió hrivnyás (körülbelül hatszázmillió forint) kár érte a szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt.
Az egyik ilyen botrány után távozott Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is.
A leváltását szorgalmazók úgy látták, a védelmi miniszter nem tud rendet rakni a tárcán belül, ráadásul sem az ukrán hadsereggel, sem annak védelmi képességeivel nincs tisztában.
Mint látható, az ukrán hadsereg körüli botrányoknak se szeri, se száma.
Zelenszkij reformígéretei ellenére a rendszer lényege nem változott: az átláthatóság hiányát most a „háborús titkosítás” fedi el.
Túl sok a homályos szerződés, és túl kevés a politikai akarat arra, hogy tisztán játsszanak
– mondta Tamerlan Vahabov, az ukrán beszerzési ügynökség korábbi tanácsadója.
Miközben a fronton katonák ezrei halnak meg nap mint nap, Kijevben új gazdasági elit születik: azoké, akik a háborús megrendelések révén építik karrierjüket és vagyonukat. Zelenszkij mindezt „a jövő békéjének zálogaként” mutatja be, ám egyre többen látják úgy: a háború Ukrajnában ma már nemcsak szenvedést, hanem üzletet is jelent.
Nem véletlenül védi Zelenszkij a háború vámszedőit, hiszen mint nemrég kiderült az ukrán védelmi startupok közül egy cég magasan kiemelkedik a többi közül, a dróngyártó Fire Point. A céget sorra érik a korrupciós vádak, és maga az elnök, Zelenszkij neve is felmerült az ügyben – számolt be róla a New York Times.
Ma már az ukrán hadsereg egyik meghatározó beszállítójának számít a Fire Point, és az idei évben mintegy egymilliárd dollár értékű megrendelést nyert el. A filmes vállalkozásból dróngyártóvá avanzsált céget azzal vádolták, hogy előnyös bánásmódban részesült, noha drónjaik minősége vitatható, ennek ellenére a közelmúltban mintegy 16,7 millió dollárral drágább szerződéseket ítéltek oda nekik.
Az elhíresült mondás szerint a háborúhoz pénz, pénz és pénz szükséges, amit Európa közben tovább fizet, miközben a pénz útja Ukrajnában már régen a ködbe vész.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és felesége, Olena Zelenszkaja leszállnak repülőgépükről (Fotó: AFP/Javad Parsa)
Nő a feszültség Németországban és Lengyelországban.
A háborús gazdaság nyertesei között Lengyelország áll az élen, a legnagyobb vevő Ukrajna volt.
Egyre több ember próbál elmenekülni az országból, hogy elkerülje a besorozást.
Szerinte nem egyetlen ok húzódhat a Süllős család tragédiája mögött.
Nő a feszültség Németországban és Lengyelországban.
A háborús gazdaság nyertesei között Lengyelország áll az élen, a legnagyobb vevő Ukrajna volt.
Egyre több ember próbál elmenekülni az országból, hogy elkerülje a besorozást.
Szerinte nem egyetlen ok húzódhat a Süllős család tragédiája mögött.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Valótlanságoktól és csúsztatásoktól hemzsegő cikket közölt a baloldali propagandalap – közölte a Magyar Nemzettel a Klebelsberg Központ.
A kormányhivatal lecsapott, mielőtt baj lett volna.
Ne a mai időjárás alapján hozzon döntést.
Azonnal kórházba vitték.
Nő a feszültség Németországban és Lengyelországban.
A háborús gazdaság nyertesei között Lengyelország áll az élen, a legnagyobb vevő Ukrajna volt.
Egyre több ember próbál elmenekülni az országból, hogy elkerülje a besorozást.
Egyházaink is szolgálják nemzeteinknek a vallásos hitre alapozott összetartozását, barátságát.
Egy telefonhívás az éjszaka közepén, egy ismerős hang a vonalban – és máris újraindul a rémálom.
Czechia also wants no part of the war hysteria gripping parts of Europe.
A Fidesz–KDNP folyamatosan áll át a kormányzati működésről a kampányműködésre.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
