Oroszország ukrajnai inváziójáról rengeteg információ vált elérhetővé az online hírportálokon és a közösségi média különböző platformjain. Úgy tűnhet, hogy az átlagember jelenleg minden eddiginél könnyebben tájékozódhat egy éppen zajló háború eseményeiről, melyet szinte élőben követhetünk végig.
A soha nem látott mennyiségű információ jelentős része azonban hamis, manipulált, számos felvétel és kép korábbi konfliktusok során történt eseményeket ábrázol, melyeket próbálnak úgy eladni, mintha aktuálisak lennének − hívta fel a figyelmet a BBC hírportál.
A félretájékoztatásban egyik leginkább részes platform a Twitter közösségi oldal. Az orosz invázió legelején egyből olyan felvételek jelentek meg, melyek egy állítólagos orosz vadászgépet ábrázoltak egy ukrán város felett. Később ez a felvétel el is lett távolítva, miután kiderült, igazából egy amerikai építésű F–16-os vadászgépet ábrázol
− ilyen repülő pedig sem az orosz, sem az ukrán haderő állományában nincs.
Egy másik esetben szintén egy orosz vadászgépet, annak lelövését bemutató videófelvétel kezdett el keringeni Twitteren − csakhogy az az eset nem tegnap és nem Ukrajnában, hanem 2011-ben Líbiában történt, a líbiai haderő egyik, szovjet gyártású gépének zuhanását mutatja be.
A dezinformáció azonban nem csak a közösségi médiában és a hírportálokon lelhető fel, a konfliktusban részes felek is előszeretettel alkalmazzák a másik megzavarására, a morál lerombolására, saját narratívájuk előtérbe helyezésére. Szakértők szerint Oroszország az elmúlt hetekben drasztikusan megnövelte dezinformációs aktivitását, ez pedig az invázió kezdetével csak tovább fokozódhat.
− Tudjuk, hogy a propaganda része minden háborúnak és a támadásokat követően a hamis információk cunamija zúdul ránk.
− mutatott rá Jane Litvinyenko, a Harvard Egyetem kutatója az NBC hírportálának nyilatkozva. A szakértő hozzátette, a propaganda ezernyi formát ölthet: kontextusból kiragadott videók, a valóságnál eredményesebben feltüntetett támadások, vagy éppen az ukrán hadsereg inkompetenciáját bemutató felvételek, hírek.
Ugyanakkor nem szabad azt gondolnunk, hogy ez egyoldalúan az orosz félre igaz. Az ukrán védelmi minisztérium közlései az orosz veszteségekről gyakran jóval feljebb becsülik a tényleges számokat.
Andy Carvin, az Atlanti Tanács digitális kriminalisztikai kutatólaboratóriumának vezető kutatója is a gyorsan terjedő, ellenőrizetlen információk veszélyére hívta fel a figyelmet.
− Úgy érzem, rengeteg olyan felvételt látunk, melyek alapvetően igaziak, azonban kontextusukból kiragadva osszák meg őket. Ahogy folyamatosan osztják tovább az információkat, úgy kerülünk egyre messzebb az igazságtól: megváltozhat a dátum, a helyszín, vagy annak a leírása, hogy mi is történik valójában a felvételeken
− emelte ki a szakértő.
Mit tehetünk a hamis információk ellen? Jelen helyzetben, mikor ilyen gyorsan történnek az események, elkerülhetetlen, hogy manipulált információkkal találkozzunk. Egy kis utánajárással azonban könnyedén megszakíthatjuk a hamis felvételek további keringését. A hírportálok sok időt fordítanak arra, hogy egy-egy információról eldöntsék igaz-e vagy sem, ezt a közösségi média felhasználói is meg tudják tenni, elkerülve az azonnali megosztást.
Borítókép: Illusztráció (Reuters/Kacper Pempel)
