Hosszú évek óta hangos a német sajtó az úgynevezett cum-ex pénzügyi visszaélésektől. Hamburgban – ahol Olaf Scholz jelenlegi kancellár 2011 és 2018 között a tartományi rangú város polgármestere volt – az adófizetők 2016-ban 47 millió euró adó-visszatérítésről mondhattak le, miután a szociáldemokrata–zöldpárti irányítású helyi hatóságok elévültnek nyilvánították a helyi Warburg Bank, az egyik legnagyobb német magánpénzintézet egyes törvénytelen ügyleteit. Viszont a cum-ex tranzakciókat közben szövetségi szinten bűncselekménynek minősítették, a bonni bíróság pedig a Warburg Bank két illetékesét is letöltendő börtönbüntetésre ítélte, mert részt vettek ilyenekben. A cum-ex ügyleteket a törvényi szabályozás tíz évvel ezelőtti módosítása előtt úgy bonyolították le adócsalók, hogy kétszeresen igényelték vissza a tőkejövedelem utáni adót az osztalékfizető (cum) és az osztalékot nem fizető (ex) részvények zavaros adásvételével.
Ezzel több milliárd euró kárt okoztak a német államnak.
Olaf Scholz kancellár már korábban is a vizsgálatok célkeresztjébe került, miután Hamburg első embereként többször is tárgyalt a szóban forgó bank vezetőivel, Max Warburggal és Christian Oleariusszal. Felelősségre azonban nem vonták. Scholz tavaly áprilisban – amikor szövetségi alkancellár, egyben pénzügyminiszter volt – a tartományi szenátusi vizsgálóbizottság előtt azt mondta, semmire nem emlékszik ezekből a tárgyalásokból. Ám a felelősségre vonását követelő mostani, 36 oldalas keresetet jegyző Gerhard Strate német sztárügyvéd szerint a jelenlegi baloldali kancellárnak legalábbis poszttraumás stressz-szindrómában kellene szenvednie ahhoz, hogy valóban semmire ne emlékezzen. A büntetőfeljelentést nemcsak Scholzcal, hanem Peter Tschentscherrel, a csaknem kétmilliós Hanza-város jelenlegi, szintén szociáldemokrata (SPD) polgármesterével szemben tették meg, aki a kérdéses időszakban Hamburg pénzügyi „szenátora”, azaz tartományi rangú pénzügyminisztere volt. Mindkettejüket vádolják adóelkerülésben való bűnrészességgel, Scholzot pedig hamis tanúzással is.
Németországban az ügyészség nem független, hanem politikai utasításokat követ. Az is lehet, hogy elsimítják az ügyet, ami ugyan botrányos lenne, de elméletileg elképzelhető. Normális esetben ezeket a dolgokat itt nálunk kellene kivizsgálni. Ám politikai okokból valószínűleg tartom, hogy átadják az aktát a kölni ügyészségnek, amely már vizsgált ilyen eseteket, sőt ott ítéletek is születtek
– mondta lapunknak Annette Heinisch, az ügyre rálátással bíró hamburgi ügyvédnő, aki maga is képviselt ügyfeleket a cum-ex-perekben. Heinisch – aki Stratét vitán felül állóan feddhetetlen és a pártpolitikán felül álló ügyvédkollégának ismeri – úgy véli, politikai szinten sok múlik azon, hogy mit tesz az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU). Újabban a CDU Friedrich Merz elnökké választásával nagyobb távolságot tarthat az SPD-től, mint Angela Merkel kancellársága idején. Mindenesetre a hamburgi helyi CDU nem akarja, hogy az ügy elsikkadjon. Richard Seelmaecker, a párt illetékese azt nyilatkozta a Der Spiegel hírmagazinnak:
Nem lep meg a büntetőfeljelentés. Szavahihetetlen a kancellárunk.
Mint mondta, „dicstelen nóvum” lenne Németországban, ha az ügyészség elegendő bizonyítékot látna a bűncselekményhez, és Scholznak a vádlottak padjára kellene ülnie. Hamburgban és szövetségi szinten is 2025-ben esedékesek a következő választások. Annette Heinisch úgy véli, Tschentscher esetében – akinek járványkezelési politikájával szemben rendszeresen tüntetéseket tartottak Hamburgban – az ügy dominóhatást is kiválthat.
Borítókép: a kancellár és Peter Tschentscher, Hamburg polgármestere (Fotó: Europress/AFP)
