Felszámolná az online kereskedelmet Belgium Szocialista Pártjának elnöke
A belga szövetségi kormány pénteken ül össze, hogy egyeztessen a 2022-es kormányzati költségvetésben előre jelzett munkaügyi reformokról. A konkrét elképzelések és célok között szerepel például a négynapos munkahét bevezetése, a hiányszakmák felszámolása, illetve az éjszakai munkavégzés megkönnyítése az online kereskedelem számára. Utóbbival nem ért egyet a belga Szocialista Párt elnöke és Charleroi polgármestere, Paul Magnette, aki éppen az ellenkezőjét javasolja a törvényalkotók számára: Belgium számolja fel az online kereskedelmet. Magnette szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy emberek ezrei azért dolgoznak éjszakánként a csomagküldő cégek raktáraiban, mert a megrendelők már két napot sem tudnak várni árucikkeikre.
Forrás: 7sur7.be
Spanyolország minél előbb folytatná az illegális bevándorlók hazatoloncolását
Marokkó hétfőn jelentette be, hogy újra megnyitja légterét a nemzetközi forgalom előtt, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a spanyol kormány folytathassa a bevándorlók hazatelepítési procedúráját, amelyet hónapokkal ezelőtt meg kellett szakítania a járványhelyzet kezdetekor, 2020 márciusában. Ekkor Marokkó lezárta határait Ceutával és Melillával, így a spanyol kormány csak korlátozottan tudta hazaküldeni az illegális bevándorlókat. 2020-ban, a Kanári-szigetekre érkező migránsok óriási létszáma tovább súlyosbította a krízist, ezért Madrid megállapodott Rabattal, hogy a marokkóiakat szállítsák haza repülővel. A járatokat végül csak 2020 decemberétől 2021 áprilisáig tartották fenn, ezután Marokkó egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva felfüggesztette azokat. Rabat most is visszafogad bizonyos számú bevándorlót, de Spanyolországnak kiemelten fontos lenne a Gran Canariáról induló migránsjáratok újraindítása.
Forrás: elpais.com
Svédországban a legmagasabbak az üzemanyagárak az EU-ban
Egyre nagyobb az elégedetlenség a svéd lakosság és a vállalkozások körében a gyors ütemben emelkedő üzemanyagárak miatt. Míg az elmúlt év utolsó hónapjait a drasztikus áramáremelkedés dominálta – amikor a tarifa a korábbi három-négyszeresére emelkedett –, most az üzemanyagárak nehezítik meg a svédek életét. Hétfőn ismét megemelkedtek a benzin- és a gázolajárak, egységesen húsz örével, azaz körülbelül hetven forinttal. Ezzel a dízel kiskereskedelmi ára már a 22 korona közelében jár (750 forint), ami az egész unióban a legmagasabb üzemanyagtarifa. A fájdalomküszöböt, azaz a húszkoronás árat január elsején érte el a gázolaj ára, amikor a környezetvédelmi adó emelkedése dobta meg a díjszabást. Tavaly ilyenkor még 21 százalék volt ez az adónem, idén január 1-jén pedig 30,5 százalékra ugrott.
A szállítmányozók érdekképviseletének vezetője szerint ezek az árak nagyobb válságot okoznak, mint a világjárvány. Ulric Långberg szerint egy év alatt negyven százalékot emelkedtek a dízelárak, ami egyre nagyobb kihívás elé állítja a fuvarozókat. A baloldali kormány nem szándékozik változtatni a magas adókon.
Forrás: Dagens Industri
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
