Oroszország nem tudja elfogadni az Európai Unió és a NATO kollektív válaszát Szergej Lavrovnak arra a levelére, amelyben az orosz diplomácia vezetője arra kérte 37 európai és észak-amerikai állam külügyminiszterét, hogy fejtse ki felfogását a biztonság oszthatatlanságának elvéről. Ezt Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője írta pénteken kiadott állásfoglalásában, miután a NATO és az EU részéről írásbeli válasz érkezett az orosz fél levelére a biztonság oszthatatlanságát kimondó elv értelmezéséről és gyakorlati érvényesítéséről. Zaharova rámutatott, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Josep Borrell, az európai uniós diplomácia vezetője, aki nem is szerepelt Moszkva felkérésének címzettjei között, olyan levelet küldött, amely nem tartalmaz érdemi választ a Lavrov által feltett kérdésre, csak a biztonság megerősítéséről szóló párbeszédre szóló meghívást. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden címzettől részletes választ vár a feltett kérdésre.
A válasz alóli kitérés azt jelenti, hogy a nyugati országok nem akarják elismerni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a NATO és Oroszország vonatkozásában vállalt kötelezettségeiket, és a mi rovásunkra próbálnak meg gondoskodni a saját biztonságukról
– írta a diplomata.
Zaharova a Moszkva kérése iránti diplomáciai udvariatlanság és tiszteletlenség megnyilvánulásának minősítette Stoltenberg és Borrell levelét. Rámutatott, hogy az EBESZ- és Oroszország–NATO-dokumentumok alatt állam- és kormányfők aláírásai állnak. „Az államok nemzeti minőségükben vesznek részt az EBESZ-ben, és ebben a minőségükben vállalták, hogy nem erősítik meg biztonságukat mások biztonságának rovására” – hangzott az állásfoglalás. Az orosz diplomata szerint Moszkva számára kategorikusan elfogadhatatlan az a megközelítés, amikor a NATO és az EU ragaszkodik domináns szerepéhez az euroatlanti biztonság garantálásában.
Az EBESZ 1999-ben legmagasabb szinten elfogadott európai biztonsági chartájában és a 2010-es asztanai nyilatkozatban világosan és egyértelműen kimondja, hogy egyetlen állam, államcsoport vagy szervezet sem kaphat elsődleges felelősséget a béke és stabilitás fenntartásáért az EBESZ régiójában
– mutatott rá Zaharova.
A szóvivő kategorikusan elfogadhatatlannak minősítette, hogy a Nyugat újabb tárgyalási fordulót javasol az európai biztonságról. „Ezt az elvet az EBESZ és az Oroszország–NATO legmagasabb szinten elfogadott alapvető dokumentumai rögzítik. Itt nincs mit megvitatni. Az Ukrajnára vonatkozó minszki intézkedéscsomaghoz hasonlóan egyszerűen csak végre kellene hajtanunk a vonatkozó megállapodásokat, feltétel nélkül és maradéktalanul. Erre fogunk törekedni” – hangzott az állásfoglalás.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter január 28-án küldte el a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó üzenetét 35 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminiszterének. Borrell csütörtökön a Twitteren közölte, hogy válaszlevelet küldött az orosz miniszternek, amelyben párbeszédre szólította fel Moszkvát, valamint arra, hogy vonja vissza csapatait Fehéroroszországból, valamint Ukrajna határáról és a Krímből. Stoltenberg a maga részéről azt mondta, hogy levelet küldött Lavrovnak, amelyben új tárgyalásokat kér az ukrajnai helyzetről, a katonai átláthatóságról, a kockázatcsökkentésről és a fegyverzet-ellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket is.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes (j) a NATO-Oroszország Tanács ülésén a szervezet brüsszeli székházában 2022. január 12-én. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
