Csütörtök este kezdetét vette az európai állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója Brüsszelben, amit az ukrán válság kirobbanása miatt hívtak össze. A magyar álláspontot a csúcsértekezleten Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A találkozó helyszínére először a belga és szlovén kormányfők érkeztek: Alexander De Croo és Janez Jansa nyilatkozataikban egyaránt szorgalmazták, hogy az unió a lehető legszigorúbb szankciós csomagot hozza tető alá. – Olyan szankciók kellenek, amik harapnak és nem csak ugatnak – fogalmazott De Croo, míg Jansa is Oroszország gazdasági ellehetetlenítése mellett érvelt, mondván: emberéletek forognak kockán, amiért Moszkvának nagy árat kell fizetnie. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a találkozó kezdetén arra szólított fel, hogy mielőbb parancsoljanak megálljt az oroszoknak. Mint azt Brüsszelben mondta, az egész szabad világ azt figyeli, hogy a nyugati szövetség mit lép a szörnyű támadásra. Gitanas Nauseda litván államfő belépő nyilatkozatában kijelentette, hogy az uniónak
azonnal tagjelölt státust kellene adnia Ukrajnának.
Kaja Kallas észt kormányfő megrökönyödésének adott hangot amiatt, hogy az észt függetlenség napján (02.24.) Ukrajna épp a saját szabadságáért harcol. A miniszterelnök előzetesen felvetette annak a lehetőségét is, hogy Ukrajna beperelhetné Oroszországot a háborús sérelem miatt. Egy másik balti ország, Lettország miniszterelnöke, Krisjanis Karins is beszédes párhuzammal állt elő: mint mondta, őrület, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állítja, hogy a NATO provokálta a háborút. – Ezt az érvet ahhoz tudnám hasonlítani, amikor sajnálatos módon megerőszakolnak egy nőt, majd a támadó a hölgy öltözetére fogja a történteket – húzta alá.
Szigorúbb szankciós csomag kaphat zöld jelzést
Az unió Ursula von der Leyen bizottsági elnök szavai szerint arra készül, hogy még csütörtök este alapjaiban szigorítsa az oroszokkal szemben érvényben lévő, elsősorban gazdasági és politikai jellegű szankciókat. A brüsszeli csúcsértekezlet kezdetén a legégetőbb kérdés, hogy a nyugati szövetségesek a globális pénzügyi rendszerbe integrálódott Oroszországot levágják-e a belgiumi székhelyű SWIFT-rendszerről. Utóbbi a pénzügyi kommunikáció egyik, ma szinte megkerülhetetlen globális platformja, a határokon átnyúló bankközi ügyletek rendezési módja, amely segítségével naponta több mint tízmillió banki ügyletet bonyolítanak le. Árulkodó, hogy a rendkívüli EU-csúcs előtt mindössze órákkal Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szinte követelte, hogy az EU tegyen javaslatot e lépésre – elemzők szerint ez rövid távon az orosz gazdaság mintegy ötszázalékos zsugorodását idézhetné elő.
Emlékezetes, az Európai Unió tagországai kedden már egyhangúlag fogadtak el egy szankciós csomagot Oroszországgal szemben. Ebben korlátozó intézkedésekre tettek javaslatot huszonhét magas rangú orosz személlyel és szervezettel, illetve az orosz alsóház 351 képviselőjével szemben – ők mind részt vettek a jogellenes döntésekben, s hozzájárultak Ukrajna területi integritásának sérüléséhez. Az unió emellett ágazati tilalmat vezetett be Oroszország, a kormánya és az orosz központi bank finanszírozására, akadályozva a hozzáférést az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz, szolgáltatásaihoz. A Vlagyimir Putyin elnök által hétfőn függetlennek kikiáltott kelet-ukrajnai szeparatista köztársaságokkal szemben pedig alapvető kereskedelmi korlátozásokat rendeltek el.
Uniós diplomaták szerint a csütörtökön elfogadandó újabb büntetőintézkedések olyannyira szigorúak, hogy harmadik körre valószínűleg nem lesz szükség.
Borítókép: A V4-ek miniszterelnökeinek egyeztetése az Európai Unió állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozója előtt (Forrás: MTI)
Orosz–ukrán háború
