Nem tanácsolja a belga kormánynak a gyarmati jelképek azonnali megsemmisítését az a munkacsoport, amely azt vizsgálta, hogy a történelmi reflexió elősegítése érdekében el kell-e tüntetni a főváros közterületeiről a gyarmatosítás szimbólumait.
A 2020-ban létrehozott munkacsoport több mint kétszáz oldalas jelentésében felhívta a figyelmet, hogy bármelyik szobor eltávolítását – így II. Lipót korábbi belga király szobráét is – körültekintően meg kell indokolni. Emellett azt javasolták, hogy a közterületről eltávolított emlékműveket vagy a gyarmatosítás egyéb jelképeit egy erre kialakított külön helyen tárolják. A szakértők emellett új emlékművek és szimbolikus feliratok létrehozását javasolják, így lehetővé válna a jelenleg hiányzó, gyarmati múltat és sokszínűséget bemutató történelmi narratívák megjelenítése. Példaként a Brüsszel belvárosában, a királyi palota szomszédságában álló II. Lipót lovas szobra helyett egy ideiglenes építményt javasoltak, amely a gyarmatosítás áldozatainak állítana emléket.
Belgium gyarmati múltja érzékeny és fájdalmas téma, azonban a 2020 júliusi tüntetések elősegítették, hogy ma valódi vitát tudunk folytathatni erről a kérdésről, és mivel 184 nemzetiség él itt együtt, a történelemnek ez a szelete hatással van a lakosok életére – reagált a jelentésre a belga parlament elnöke. Rachid Madrane nyilatkozatával arra célzott, hogy 2020 nyarán, az Egyesült Államokból indult szobordöntési hullám Belgiumot is elérte, amikor ismeretlenek festékkel öntötték le a gyarmati múlt egyik emblematikus alakjának számító II. Lipót lovas szobrát, és talapzatára rasszizmusellenes feliratokat fújtak. – Több embert ölt meg, mint Hitler, a szobrai mégis itt vannak. Remélem, az összes II. Lipóttól megszabadulunk – örömködött akkor a Deutsche Welle német csatornának az egyik belga.
Akkor több szervezet nyílt vitára szólított fel, ugyanis szerintük a múlttal való szembenézésre égetően szükség van, mindenkinek ismernie kell Belgium történelmét, amelyről csak ezáltal lehet tiszta képet alkotni.
Ugyanakkor hozzátették: II. Lipót szobrának esetleges eltávolítása a történelem meghamisítása lenne. Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót egyébként soha nem járt Kongóban, de uralma alatt az államban kényszermunkára kötelezték a bennszülötteket, kiaknázták az ásványkincsekben gazdag földeket, a lázadásokat kegyetlen módon megtorolták, becslések szerint tízmillió emberrel végeztek.
A belga kormány is szimbolikus lépést tett történelmének tisztázása érdekében, amikor Alexander De Croo miniszterelnök csütörtökön átadta a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányának a gyarmati időszakból elkobzott, 84 ezer kongói műtárgy listáját, és ígéretet tett arra, hogy ezek visszakerülnek az eredeti helyükre.
Borítókép: II. Leopold belga király (Forrás: Africa Updates/Twitter)
