Sűrű program vár februárban Olaf Scholzra. A külpolitikai tétlenségéért sokat bírált szociáldemokrata német kancellár először Washingtonba látogat, majd Kijev és Moszkva felé veszi az irányt. Joe Biden amerikai elnökkel a megbeszélés fő témája minden bizonnyal az orosz–ukrán konfliktus lesz, és valószínűsíthetően szóba kerül az amerikai fél csalódottsága, mivel a német kancellár nem foglalt állást kellő határozottsággal az ukrán fél, valamint a NATO mellett. Emellett az Oroszországból közvetlenül Németországba gázt szállító, hatósági engedélyre váró Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezése kapcsán is alighanem megpróbál újra nyomást gyakorolni a demokrata elnök.
A német kancellár ezután Kijevben magyarázkodhat, mivel az ukránok rendszeresen támadják a német kormányt, amiért megtagadták a fegyverek szállítását Ukrajnának. Igaz, a bírálatok után a kancellár külpolitikai szóvivője emlékeztetett, hogy
a pénzügyi támogatások terén Németország a legnagyobb adományozója Ukrajnának, 2014 óta több mint 1,8 milliárd euróval járultak hozzá az ország működéséhez, megelőzve az Egyesült Államokat is.
Scholz látogatását egyébként külügyminisztere, Annalena Baerbock készíti elő, aki hétfőn találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és egy Németország által finanszírozott katonai kórházba is ellátogat.
A kijevi látogatását követő napon rögtön Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz vezet Scholz útja, ahol annak ellenére sem vár rá könnyű tárgyalás, hogy a német Szociáldemokrata Párt hagyományosan inkább oroszbarát.
Ugyanakkor az orosz–ukrán konfliktus árnyékában a két vezető nem mehet el szó nélkül a két ország közti gazdasági kapcsolatok mellett sem, hiszen Németország – Kína után – Oroszország második legnagyobb kereskedelmi partnere, melynek kulcsterméke a földgáz.
A németek évente 16 milliárd eurót fizetnek Oroszországnak fosszilis tüzelőanyagért, amely az energiaigényeik több mint 55 százalékát biztosítja.
Az orosz gáz nélkül tehát nemcsak a már most is a legdrágábbak között számontartott energiaárak szöknének az egekbe, de a háztartások energiaellátása sem lenne biztosítva. Ezt tetézi, hogy a Zöldek klímacéljai között szerepel a szén, valamint az atomenergia felhasználásának a kivezetése, mely nagyobb földgázfelhasználással jár. Robert Habeck zöldpárti, gazdasági és klímaminiszter egy szombati interjúban arról beszélt, sokszínűbbé kell tenni Németország energiaellátását, különben „csak gyalogok maradnak Oroszország játszmájában”.
Kérdés, hogy erre van-e reális alternatíva.
Németország klímacéljainak megvalósításához szüksége van az Északi Áramlat 2 gázvezetéken érkező orosz gázra, és ez különös módon nem csupán az oroszbarát szociáldemokraták, de még inkább az oroszellenes Zöldek érdeke is
– mutatott rá a két ország egymásrautaltságára Gabor Steingart vezető német gazdasági újságíró.
Borítókép: Sűrű program vár Olaf Scholzra. (Fotó: MTI/AP/Pool/Markus Schreiber)
