Több ország is a NATO-szerződés 4. cikkének alkalmazását javasolja

Varsó kijelentette: Moszkva elleni messzemenő szankciókat szorgalmaz az Európai Tanács értekezletén.

Magyar Nemzet
2022. 02. 24. 12:45
PUTYIN, Vlagyimir
Golovcsino, 2022. február 24. A Maxar Technologies által közreadott mûholdfelvételen katonai jármûvek haladnak dél felé az oroszországi Golovcsino közelében 2022. február 23-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 24-én hajnalban katonai mûvelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadmûveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. MTI/AP/Maxar Technologies Fotó: Maxar Technologies
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ukrajna orosz megtámadása miatt Varsó az észak-atlanti szerződés 4. cikkének alkalmazását javasolja – közölte csütörtökön Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.

A 4. cikk szerint a NATO bármelyik tagállama tanácskozást kezdeményezhet, ha véleménye szerint bármelyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

Müller a csütörtök hajnali sajtóértekezletén közölte: Lengyelország állandó NATO-képviselője a szövetséges országok más képviselőivel együtt az észak-atlanti szövetség főtitkárához nyújtotta be a javaslatot a közös egyeztetés, valamint „a NATO határai megsértésének lehetséges, de reális fenyegetése” miatt. A szóvivő bejelentette: Varsó az Oroszország elleni messzemenő szankciókat fogja szorgalmazni az Európai Tanács csütörtök esti értekezletén. A legújabb ukrajnai fejleményeket Müller szuverén országgal szembeni katonai agressziónak, a háború tényleges meghirdetésének nevezte.

Közölte: szerda óta nemcsak Ukrajna területén, de Lengyelországban is erőteljesebb, kibertámadásra utaló tevékenységet észlelnek.

Mateusz Morawiecki kormányfő az ukrajnai helyzet miatt már hétfőtől harmadfokúra emelte a kibervédelmi riasztást, az intézkedés március 4-ig lesz érvényben. A kormányszóvivő a sajtóértekezleten megerősítette: az utóbbi napokban emelték a lengyel hadsereg készenléti szintjét is. Újságírói kérdésre  megerősítette azt is, hogy Lengyelország fegyverszállításokkal és humanitárius segítségnyújtással támogatja Ukrajnát, szükség esetén pedig az ukrajnai menekültekről is gondoskodik. A lengyel külügyminisztérium csütörtök reggel Ukrajna haladéktalan elhagyására szólította fel az ott tartózkodó lengyel állampolgárokat.

Lengyelország mellett Észtország, Lettország, Litvánia valamint Románia is a NATO 4. cikkelyének aktiválását kezdeményezte. Utóbbi országban ülésezik a Legfelsőbb Védelmi Tanács, valamint sajtóhírek szerint az északkelet-romániai Suceava megye prefektusa arról nyilatkozott, hogy hajnal óta már több száz ukrán állampolgár menekült át Romániába. Ugyanakkor Lengyelország mellett Romániában található a NATO rakétavédelmi pajzsa is, amely miatt most fokozottabb a készültség az országban, és vélhetően ezért érkeztek a két tagállamba nagyobb számban amerikai katonák az utóbbi hetekben.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter csütörtöki egyeztetése után az amerikai külügyi tárca úgy tájékoztatott, hogy a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket. Blinken az egyeztetésen hangsúlyozta, hogy „sziklaszilárd” az Egyesült Államok elkötelezettsége a katonai szövetség kollektív védelem elvét tartalmazó 5. cikke mellett, amelynek értelmében a NATO-tagországok azonnal megteszik azokat az intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Korábban ugyanakkor pont a NATO-főtitkár szögezte le, hogy ha netán kitörne a háború Oroszország és Ukrajna között, ők nem avatkoznak be, ugyanis Ukrajna nem NATO-tagország.

Borítókép: a Maxar Technologies által közreadott műholdfelvételen katonai járművek haladnak dél felé az oroszországi Golovcsino közelében 2022. február  23-án (Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.