Szükséghelyzetet rendelnek el a Moldovai Köztársaságban. A döntést Maia Sandu államfő jelentette be, hozzátéve: a parlament hozzájárulását kérte a rendkívüli intézkedéshez. Az egykori szovjet köztársaság elnöke azt mondta, további forgalmi növekedést vár az Ukrajna felőli moldovai határátkelőknél,
s az ország felkészült több tízezer menekült fogadására. Chisinauban arról is döntöttek, hogy lezárják a moldovai légteret.
Barabás T. Jánost, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére arra emlékeztetett: jelenleg a nagyobb ukrán városokból sok civil menekül Nyugat Ukrajnába.
– Odesszában és a szintén Moldovához közeli Podolszkban robbanásokat jelzett a média csütörtök délelőtt, tehát nagy valószínűsége van annak, hogy a Moldovai Köztársaság és Ukrajna közötti határon egyre több menekült tűnik fel az elkövetkező időszakban
– fogalmazott a szakértő. A kelet-moldovai, szakadár transznisztriai régió esetleges destabilizálódására vonatkozó kérdésünkre az elemző úgy vélte, ha lesz orosz tengerészgyalogsági partraszállás Odessza környékén, akkor minden bizonnyal Transznisztriának is szerep jut a konfliktusban. Hozzátette ugyanakkor, hogy Transznisztria exportjának a nagy része az Európai Unióba megy, s a Kreml aligha vállalja fel a szakadár terület gazdasági szanálását, amennyiben ez az export megszűnik.
A Szovjetunió széthullása nyomán a moldovai szovjet tagköztársaság parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta függetlenségét. A Dnyeszter-menti, orosz többségű terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. Elhúzódó háborúskodás után, 1994-ben különleges autonómiát biztosítottak a szakadár területnek és a délen alakult Gagauz Köztársaságnak. A gagauzok ezt elfogadták, Transznisztria azonban őrzi különállását az ott állomásozó orosz katonaság védőszárnyai alatt.
Egy friss felmérés szerint Moldova semlegességét támogatja az egykori szovjet tagköztársaság lakosságának többsége. A megkérdezettek csaknem ötven százaléka nem szeretné, ha az ország elköteleződne biztonságpolitikai szempontból, tizenhat százalékuk Romániára számít, tizenegy százaléknyian pedig az Európai Unióra. A válaszadók alig hat százaléka tekint a NATO-ra bizalommal, s csupán négy százalékot tesz ki azok aránya, akik Oroszországra számítanak.
Borítókép: Magyar Nemzet grafika
