2020 nyarán egy uniós csúcstalálkozón döntés született egy 724 milliárdos újjáépítési alap létrehozásáról, amellyel a koronavírus-járvány okozta válságot kívánták enyhíteni a tagállamokban – emlékeztet rá a V4NA nemzetközi hírügynökség tudósítása.
Németország az elsők között biztosította magának a több tízmilliárdos összeget, a folyamatban pedig Olaf Scholz akkori pénzügyminiszter is jelentős szerepet vállalt – írja a Welt. A német lap 13 másik uniós tagállam újságíróival együtt azt kutatja, hogy az Európai Bizottság és a nemzeti fővárosok hatóságai hogyan döntenek az alap milliárdjainak elosztásáról.
Amikor azonban a riporterek megpróbáltak hozzáférni a döntéshozatali folyamat dokumentumaihoz, szokatlanul erős ellenállásba ütköztek az EU Bizottságában és néhány tagállamban, különösen Németországban.
A jelenlegi kormányfő, Olaf Scholz vezetése alatt először a pénzügyminisztérium, majd a kancellária is különösen hevesen ellenezte az újjáépítési alapról szóló dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A bizottság a németországi pénzfelhasználás ellenőrzéséről szóló számos dokumentumot sem volt hajlandó kiadni, és más tagállamok esetében is megtagadta az adatközlést. A Welt szerint azért is lenne fontos az átláthatóság növelése, mert szinte csak miniszterek és bürokraták döntenek a helyreállítási alapból származó pénzek felhasználásáról, így pedig az adófizetők nem tudhatják meg, hogy a német kormány hogyan költi és és mire szánja az EU-tól kapott pénzt.
A Szövetségi Adatvédelmi és Információszabadság-ügyi Hivatal már 2021 novemberében is megrovásban részesítette az akkor még Scholz által vezetett minisztériumot, mert nem adott megfelelő magyarázatot az újságíróknak, és azt javasolta a tárcának, hogy vizsgálja felül a döntését. A lap kiemelte, hogy a szövetségi minisztérium nem csak a német törvények alapján akadályozta meg a dokumentumokhoz való hozzáférést. A baloldali kormány Brüsszelben is azt követelte, hogy az EU Bizottsága tartsa vissza a német pénzügyi tervről kapott dokumentumok nagy részét. Az adófizetők így a brüsszeli hatóságtól sem tudhatják meg, hogy milyen tervek alapján hagyták jóvá Németország kérelmét a helyreállítási alaphoz.
– Mi történt pontosan ezeken a tárgyalásokon Berlin és Brüsszel között?
– tette fel a kérdést a Welt újságírója, miután éppen arról az időszakról titkolózik a német kormány és a bizottság, amikor még részletes megbeszélések folytak Brüsszellel.
Az újságírók nagyobb átláthatóságot követeltek, de az Európai Bizottság azzal érvel, hogy a német pénzügyi stabilitást kockáztatná, ha kiadná a pénzügyi dokumentumokat. A német kormány összesen 247 dokumentumot vétózott meg, amit azzal indokolt, hogy
az adatközlés aláásná a nemzetközi diplomáciát.
A Welt felidézte, hogy Ursula von der Leyen a bizottság elnökeként többször is ígéretet tett a helyreállítási alap átláthatóságára. A politikus alapvetően is gyakran hangoztatja az átláthatóságot az Európai Unióban.
A nyilvánosságra hozott kevés dokumentumból kiderül, hogy Peter Altmaier (CDU) akkori miniszter munkatársai arra panaszkodtak, hogy alig vehettek részt a Németországnak szánt uniós milliárdokkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Ehelyett Angela Merkel akkori kancellár és Olaf Scholz pénzügyminiszter úgy döntöttek, hogy most a kancellária és a pénzügyminisztérium feladata a megfelelő gazdaságélénkítési tervre vonatkozó javaslat elkészítése. A Welt szerint összehangoltan törekedtek arra, hogy a többi érdekelt felet a lehető legtávolabb tartsák a döntéshozatali folyamattól, mert
el kellett kerülni, hogy alternatív ötletverseny bontakozzon ki
– fogalmaz a német lap, majd hozzáteszi, hogy a gazdasági tárca többször is elutasította a tartományi kormányok beleszólási kísérleteit az ezt követő hónapokban.
Az ügy kapcsán elözönlötték az internetet a felháborodott vélemények. Egy Twitter-felhasználó gúnyosan azt írta:
Imádom az átláthatóságot az EU-ban! Főleg Scholz úttörő ebben a témában!
Egy másik felhasználó pedig úgy fogalmazott:
Ne áltassuk magunkat! A demokrácia szép volt, de ennek most vége
Botrányos, ahogy az EU és OLaf Scholz köntörfalaz! Mintha nem az adópénzünkről lenne szó
– vélekedik egy másik felháborodott felhasználó.
Van olyan is, aki úgy gondolja, hogy
a kormány elfelejtette, ki szavazott ezekre a pártokra!
A történtekről eredetileg a V4NA nemzetközi hírügynökség számolt be.
Borítókép: Olaf Scholz új német kancellár pártja, az SPD berlini kongresszusán 2021. december 11-én (Fotó: MTI/EPA)
