2020 nyarán egy uniós csúcstalálkozón döntés született egy 724 milliárdos újjáépítési alap létrehozásáról, amellyel a koronavírus-járvány okozta válságot kívánták enyhíteni a tagállamokban – emlékeztet rá a V4NA nemzetközi hírügynökség tudósítása.
Németország az elsők között biztosította magának a több tízmilliárdos összeget, a folyamatban pedig Olaf Scholz akkori pénzügyminiszter is jelentős szerepet vállalt – írja a Welt. A német lap 13 másik uniós tagállam újságíróival együtt azt kutatja, hogy az Európai Bizottság és a nemzeti fővárosok hatóságai hogyan döntenek az alap milliárdjainak elosztásáról.
Amikor azonban a riporterek megpróbáltak hozzáférni a döntéshozatali folyamat dokumentumaihoz, szokatlanul erős ellenállásba ütköztek az EU Bizottságában és néhány tagállamban, különösen Németországban.
A jelenlegi kormányfő, Olaf Scholz vezetése alatt először a pénzügyminisztérium, majd a kancellária is különösen hevesen ellenezte az újjáépítési alapról szóló dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A bizottság a németországi pénzfelhasználás ellenőrzéséről szóló számos dokumentumot sem volt hajlandó kiadni, és más tagállamok esetében is megtagadta az adatközlést. A Welt szerint azért is lenne fontos az átláthatóság növelése, mert szinte csak miniszterek és bürokraták döntenek a helyreállítási alapból származó pénzek felhasználásáról, így pedig az adófizetők nem tudhatják meg, hogy a német kormány hogyan költi és és mire szánja az EU-tól kapott pénzt.
A Szövetségi Adatvédelmi és Információszabadság-ügyi Hivatal már 2021 novemberében is megrovásban részesítette az akkor még Scholz által vezetett minisztériumot, mert nem adott megfelelő magyarázatot az újságíróknak, és azt javasolta a tárcának, hogy vizsgálja felül a döntését. A lap kiemelte, hogy a szövetségi minisztérium nem csak a német törvények alapján akadályozta meg a dokumentumokhoz való hozzáférést. A baloldali kormány Brüsszelben is azt követelte, hogy az EU Bizottsága tartsa vissza a német pénzügyi tervről kapott dokumentumok nagy részét. Az adófizetők így a brüsszeli hatóságtól sem tudhatják meg, hogy milyen tervek alapján hagyták jóvá Németország kérelmét a helyreállítási alaphoz.
