Uniós szintű civiltörvényen dolgozik az Európai Parlament

– Ez nem egy egyszerű parlamenti kezdeményezés, hanem egy újabb politikai akció. Az európai baloldal, kiegészülve a magyarországi szövetségeseikkel, az Európai Parlament plénumát akarja felhasználni arra, hogy kivonja a civil szervezetek ellenőrzését a tagállamok joghatósága alól – mondta Schaller-Baross Ernő a Magyar Nemzetnek arról, hogy az uniós parlament holnap egy olyan jelentést vitat meg, amely uniós civil törvény megalkotására kéri az Európai Bizottságot. Az európai parlamenti képviselő az interjúban leszögezte: a megvitatandó dokumentum lényegében a törvények fölé helyezi a civil szervezeteket, új, uniós státust biztosítva nekik.

– Az Európai Parlament kedden vitatja meg a „határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról” szóló jelentését, ami gyakorlatilag uniós szintű civil törvény megalkotására kéri az Európai Bizottságot. Mit tartalmaz pontosan a jelentés?

– Először is hadd szögezzem le, hogy az eljárás önmagában nevetség tárgya, hiszen az uniós jog szerint csak az Európai Bizottság bír jogszabály-kezdeményező szereppel. Az Európai Parlament elfogadhat úgynevezett saját kezdeményezésű jelentéseket, amelyekben kifejti álláspontját egy adott kérdésről, de ezek sosem kötelezik az Európai Bizottságot jogszabály-kezdeményezésre. A bizottság megfontolhatja ugyan az EP javaslatát, de a legtöbb esetben nem mutat be az alapján jogszabályt. 

Véleményem szerint az uniós civil törvény ötlete nem más, mint a baloldal és a Soros-szervezetek politikai manővere. 

A jelentés két jogszabályjavaslatot is magában foglal, az egyik egy európai civil szervezeti ügynökség, az Európai Egyesületi Testület létrehozását helyezi kilátásba, csorbítva a tagállamok hatásköreit. A testület ugyanis olyan feladatokat kapna, amelyeket a tagállamok saját hatóságaikon keresztül jelenleg is ellátnak. 

A beharangozott uniós szerv lényegében a tagállami hatóságok fölött, a tagállamok civil szervezetekkel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzésére jönne létre. 

A hatóságokat megkerülve, közvetlenül lehetne panaszt benyújtani hozzá, illetve ajánlásokat fogalmazna meg. Mindezt pedig a „nyílt társadalmak előmozdítása érdekében” tenné. Utóbbi szó szerint szerepel a jelentés szövegében. A javaslat másik eleme pedig azt írná elő, hogy olyan alapinformációk, mint a nonprofit szervezetek alapításának adatai, tagsága, pénzügyi bevételei és azok elköltése a jövőben bizalmas információknak minősüljenek. Következtetésképpen sem az állami szervek, sem pedig az állampolgárok nem kérhetnének tájékoztatást ezekről az adatokról. A civil szervezetek tehát olyan mentességeket és kiváltságokat kapnának, amelyek a társadalmi élet más szereplőit nem illetik meg. 

– Mégis, mekkora mértékben csökkenne a tagállamok mozgástere, ha megvalósul a javaslat?

– A dokumentum lényegében a törvények fölé helyezi a civil szervezeteket. Arról nem is beszélve, hogy az európai parlamenti jelentés zöldpárti előadója nemrég még azt kérte számon az Európai Bizottságon, hogy a testület nem von meg uniós forrásokat Magyarországtól és Lengyelországtól. 

– A jelentésben nevesítve is van Magyarország, mégpedig az Európai Unió Bíróságának 2020-as, a hazai civil törvénnyel kritikus döntése miatt. 

– Emiatt is mondtam, hogy ez nem egy egyszerű parlamenti kezdeményezés, hanem egy újabb politikai akció. Az európai baloldal kiegészülve a magyarországi szövetségeseikkel az Európai Parlament plénumát akarja felhasználni arra, hogy kivonja a civil szervezetek ellenőrzését a tagállamok joghatósága alól. Intézményesíteni akarják az elvet, miszerint a nonprofit szektor felett tilos bármilyen ellenőrzést gyakorolni. 

Ez a nyílt társadalom felfogását képviselő szervezetek politikai manipulációja, egy direkt támadás a tagállami szuverenitás és az európai közrend ellen, amit a baloldal lelkesen támogat.

 Ami a magyar civil törvényt illeti, annak nagyon is sok köze van a dokumentumhoz. A jelentéstevő saját bevallása szerint is az említett, az EU Bíróságának magyar civil törvényre vonatkozó, 2020. június 18-i ítélete ihlette a kezdeményezést. A magyar törvény célja annak idején az volt, hogy átláthatóvá tegye a külföldről finanszírozott és Magyarországon működő civil szervezetek pénzügyeit, hiszen a magyaroknak joguk van tudni, mely, a magyar közéletben fontos szerepet betöltő szervezeteket fizetik külföldről, és kitől kapják ezeket a forrásokat. 

Emlékezetes, hogy 2018 elején tizennégy, vállaltan a Nyílt Társadalom hálózathoz tartozó szervezet bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárást indított ellenünk. 

Az Európai Bíróság az ítéletben pedig nem találta arányosnak a hazai szabályozást, mire a kormány hatályon kívül helyezte a törvényt. Sok tekintetben viszont Magyarországnak adott igazat a luxembourgi testület. Ez azért fontos, mert sem a bizottság, sem a bíróság nem állította soha, hogy a civil szervezeteknek mentesülniük kell az átláthatósággal kapcsolatos követelmények alól. A terítéken lévő EP-jelentéssel próbálkoznak tehát újra azzal, ami korábban a jogi szabályoknak nem felelt meg. 

– Mit jelent pontosan a gyakorlatban, ha a szóban forgó szervezetek új jogi formát kapnak, európai egyesületként működnek tovább?

– A jelentés alapján gyakorlatilag minden olyan civil szervezet választhatná az uniós státust, amelynek működésében jelen van a határokon átnyúló jelleg, a transznacionális együttműködés, majd európai egyesületként működhetne tovább. Tegyük hozzá, hogy napjainkban nincs olyan civil szervezet, amely ne tudná teljesíteni ezt a kritériumot. Ha pedig egy civil szervezetet így vesznek nyilvántartásba, onnantól kezdve gyakorlatilag nincs olyan tagállam, amely érdemben számonkérhetné a működését. 

Az EP uniós szinten szabályozná azt is, hogy a szóban forgó szervezetek milyen esetekben kaphatnak közhasznú státust. 

Külön megemlítve természetesen a migrációt, illetve a szexuális orientációval kapcsolatos tevékenységet. A civil szervezetek uniós státus alá vonásának ötlete egyébként nem újdonság. Az Európai Bizottság már 1990-ben előterjesztett egy javaslatot az „Európai Szövetség” vagy „Európai Egyesület” létrehozására, azonban a kezdeményezés kudarcot vallott, mivel a tagállamok egyáltalán nem akartak ilyen európai szintű formációt létrehozni. Természetesen akkor is az EP nyomására indult a kezdeményezés. Ezt követően a bizottság még tizenöt évig küzdött a tagállamokkal, majd a meddő próbálkozások után kénytelen volt visszavonni a javaslatot. 

– Tudjuk, hogy az Európai Parlament jelenleg erős baloldali többséggel működik. Ennek fényében lehet arra számítani, hogy a vitát követően a testület könnyen megszavazza a jelentést, rögtön a bizottság térfelére passzolva a labdát?

– Én magam is egy ilyen forgatókönyvet vizionálok, kiindulva a plenáris vitát megelőző szakbizottsági szavazás eredményéből. De ahogy említettem, az Európai Bizottságnak nem kötelező felkarolnia az EP javaslatát. A bizottság egyébként is számos olyan eszközt bemutatott már, amelyek a nonprofit szervezetek érdekeit védik. Az sem mellékes szempont, hogy a nonprofit szervezetek jelentős arányban részesülhetnek uniós forrásokból, sőt az Európai Számvevőszék becslései szerint a bizottság az uniós költségvetés 1,7 százalékát és az uniós fejlesztési alapok 6,8 százalékát civil szervezeteken keresztül hajtja végre. A 2014–2017 közötti időszakban a bizottság mintegy 11,3 milliárd eurónyi összeget adott a civil szervezetek kezébe. 

Az NGO-k ellenőrizhetetlenné tétele súlyos mértékben aláásná az uniós pénzgazdálkodás olyan alapelveit, mint az átláthatóság és elszámoltathatóság.

Végső soron pedig sértheti a jogállamiság elvét, ami miatt az uniós intézmények a tagállamok irányában mindig nagyon aggódnak, magukra nézve viszont általában nem tekintik kötelezőnek.

Borítókép: Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő (Forrás: Facebook)