A leghalálosabb fegyverüket is felsorakoztatták az oroszok Ukrajnában + videók

Teljes lakónegyedeket képes elpusztítani a TOSZ–1, lökéshulláma az emberi tüdőt is szétrobbantja.

Victory Day parade in Moscow Fotó: Europress/AFP/SEFA KARACAN

Egyre erőszakosabbá válik az ukrajnai háború, sokan tartanak attól, hogy a java még csak most jön: a kelet-ukrajnai határon felsorakoztatni látták Oroszország egyik legerősebb fegyverét, amely ha működésbe lép, akár egy lövéssel képes a földdel egyenlővé tenni teljes lakónegyedeket. A hírhedt TOSZ–1-et először a szovjetek vetették be az 1980-as évek végén az afganisztáni háborúban, azóta viszont a világ számos más pontján is használták: a második csecsen háborúban, az iraki és szíriai hadseregek is bevetették az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban, 2014-ben pedig a kelet-ukrajnai szakadárok is használták Donbászban.

Convoy of MT-LB’s, fire control vehicle and TOS-1 flamethrower MLRS, plus other vehicles reportedly at the Senkovka-Veselovka border crossing with Belarus pic.twitter.com/MqseHsP5LQ

— ELINT News (@ELINTNews) February 24, 2022

A TOSZ–1 termobárikus robbanófejű rakéták kilövésére alkalmas, egyszerre akár harminc rakétát is képes kilőni, lőtávolsága azonban kifejezetten alacsony, mindössze három–hat kilométer. Ahol ezek a lövedékek becsapódnak, ott viszont 200–400 méteres körzetben mindent és mindenkit elpusztítanak. „Kevés esélyük van a túlélésre azoknak, akik ezen a területen belül tartózkodnak” – idézte a Bild német lap az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy 2000-ben megjelent tanulmányát. A termobárikus fegyver, amelyet vákuumbombának is neveznek, két lépcsőben működik. A bombát általában benzinnel töltik meg, amit a robbanás pillanatában szétterjed egy bizonyos terület felett. Eközben egy második töltet rendkívül magas hőmérsékletű robbanást indít be a benzinfelhőben, ennek határa az érintett területen minden oxigént – hasonlóan a vákuumhoz – kiszippant, beleértve az emberi tüdőben lévő levegőt is. A bombák lökéshulláma is rendkívül erős: beszakítja a dobhártyát, összetöri a csontokat, belső vérzést okoz és a tüdő mellett a szemgolyókat is képes szétrobbantani.

The russian army has deployed the TOS-1 heavy flamethrower which shoots thermobaric rockets, the was South of Belgorod. pic.twitter.com/XCxMI3bNB3

— Frederik Pleitgen (@fpleitgenCNN) February 26, 2022

A rakétavetők megjelenéséről először a CNN amerikai hírcsatorna tudósítója számolt be, aki az ukrán határhoz közeli oroszországi Belgorod városban vette filmre, ahogy szállítják a nehéz tüzérségi fegyvereket. A TOSZ–1-et 220 milliméter kaliberű orra után „Buratio”-nak is becézik – a Pinokkió orosz változata nyomán –, amelyből típustól függően 24 vagy 30 rakétát tud kilőni.

A termobárikus bombák négyszer erősebbek, mint a legnagyobb nem nukleáris töltetű bombák, amelyekkel az Egyesült Államok is rendelkezik

– állítja az orosz hadsereg.

Konsztantyin Sivkov orosz katonai szakértő szerint, ha valahol ilyen lövedékeket használnak, akkor az valóban hatalmas pusztítást okoz, és a támadó fél veszteség nélkül képes megsemmisíteni az ellenséges erők védelmi zónáját. Ukrán források szerint a pusztító rakétavetők már Ukrajnában vannak, és használták is őket, legalábbis erről számolt be hétfőn Okszana Markarova, az ország ENSZ-nagykövete az Egyesült Államokban. Dara Massicot, a RAND Corporation nevű amerikai minisztériumi háttérintézmény vezető kutatója szintén figyelmeztetett: „egyre több rakétavetőt látunk a nagyvárosok szélén”. Több TOSZ–1-est kaptak már lencsevégre Ukrajnában, elsősorban Harkov körül, azonban ez idáig sem orosz, sem független források nem erősítették meg, hogy használták volna őket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban lőttek ki vákuumbombákat, az háborús bűn elkövetésének minősül.

Fotó: Europress/AFP/Pavel Lvov

Már hetedik napja tart az Ukrajna elleni támadás, az orosz erők azonban ez idáig főként hagyományosnak tekinthető fegyvereket vetettek be. A közösségi médiában is megjelent felvételeken látni lehetett T–72 Ural típusú, Szovjetunióban kifejlesztett harckocsikat, BMP–3-as gyalogsági harcjárműveket, Mi–8 típusú szállító helikoptereket, valamint Ka–52 típusú harci helikoptereket. Az orosz fegyverarzenálban helyet kapott továbbá a BM–30 „Szmercs” 300 milliméteres rakéta-sorozatvető rendszer, a BM–21 Grad rakéta-sorozatvető – amelyet a legendás Katyusa utódjának is neveznek –, illetve az Iszkander kvázi-ballisztikus rakétarendszer, amelyet Belaruszban is látni lehetett az invázió előtti hetekben. Műholdfelvételekre hivatkozva a The Aviationist katonai légi technológiával foglalkozó hírportál arról is beszámolt, az oroszok a mára már elavulttá vált An–2 típusú egymotoros, kétfedelű szállító-repülőgépeket is bevetették, amelyeket egyébként még a háború kirobbanása előtt teszteltek is az orosz erők az ukrán határ közelében.

Az An–2-ket valószínűleg drónokká alakították és csaliként használják, hogy eltereljék az ukrán légierő figyelmét

– írta blogjában Dylan Malyasov amerikai újságíró hozzátéve, ezt a taktikát Azerbajdzsán is nagy sikerrel alkalmazta Örményország ellen a hegyi-karabahi háborúban.

Kaliber cruise missile flying over Kherson pic.twitter.com/alHYvJ7ML2

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) February 24, 2022

Noha a hazánkban Ancsa néven elterjedt repülőgép régi – 1947 és 2004 között gyártották –, valóban alkalmas erre a küldetésre: nagy radarjellel rendelkezik, nem tud nagy sebességgel repülni, pilóta nélkül is működtethető és fenntartási költségei is alacsonyak, azaz a „feláldozható” kategóriába sorolható. Aggodalomra adnak okot ugyanakkor az 500–2500 kilométer hatótávolságú 3M–54-es Kalibr cirkálórakéták bevetése, amelyeket elsősorban hajókról és tengeralattjárókról lőttek ki. Ezek a típusú rakéták alapvetően egy 400–500 kilogrammos repesz-robbanófejjel vannak felszerelve, de felszerelhetők termonukleáris robbanófejjel is, utóbbi alkalmazása Ukrajnában nem történt meg.

Borítókép: Orosz katonai parádén a TOSZ–1 rakétavető (Fotó: Europress/AFP/Sefa Karacan)