A leghalálosabb fegyverüket is felsorakoztatták az oroszok Ukrajnában + videók

Teljes lakónegyedeket képes elpusztítani a TOSZ–1, lökéshulláma az emberi tüdőt is szétrobbantja.

Victory Day parade in Moscow Fotó: Europress/AFP/SEFA KARACAN

A termobárikus bombák négyszer erősebbek, mint a legnagyobb nem nukleáris töltetű bombák, amelyekkel az Egyesült Államok is rendelkezik

– állítja az orosz hadsereg.

Konsztantyin Sivkov orosz katonai szakértő szerint, ha valahol ilyen lövedékeket használnak, akkor az valóban hatalmas pusztítást okoz, és a támadó fél veszteség nélkül képes megsemmisíteni az ellenséges erők védelmi zónáját. Ukrán források szerint a pusztító rakétavetők már Ukrajnában vannak, és használták is őket, legalábbis erről számolt be hétfőn Okszana Markarova, az ország ENSZ-nagykövete az Egyesült Államokban. Dara Massicot, a RAND Corporation nevű amerikai minisztériumi háttérintézmény vezető kutatója szintén figyelmeztetett: „egyre több rakétavetőt látunk a nagyvárosok szélén”. Több TOSZ–1-est kaptak már lencsevégre Ukrajnában, elsősorban Harkov körül, azonban ez idáig sem orosz, sem független források nem erősítették meg, hogy használták volna őket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban lőttek ki vákuumbombákat, az háborús bűn elkövetésének minősül.

Fotó: Europress/AFP/Pavel Lvov

Már hetedik napja tart az Ukrajna elleni támadás, az orosz erők azonban ez idáig főként hagyományosnak tekinthető fegyvereket vetettek be. A közösségi médiában is megjelent felvételeken látni lehetett T–72 Ural típusú, Szovjetunióban kifejlesztett harckocsikat, BMP–3-as gyalogsági harcjárműveket, Mi–8 típusú szállító helikoptereket, valamint Ka–52 típusú harci helikoptereket. Az orosz fegyverarzenálban helyet kapott továbbá a BM–30 „Szmercs” 300 milliméteres rakéta-sorozatvető rendszer, a BM–21 Grad rakéta-sorozatvető – amelyet a legendás Katyusa utódjának is neveznek –, illetve az Iszkander kvázi-ballisztikus rakétarendszer, amelyet Belaruszban is látni lehetett az invázió előtti hetekben. Műholdfelvételekre hivatkozva a The Aviationist katonai légi technológiával foglalkozó hírportál arról is beszámolt, az oroszok a mára már elavulttá vált An–2 típusú egymotoros, kétfedelű szállító-repülőgépeket is bevetették, amelyeket egyébként még a háború kirobbanása előtt teszteltek is az orosz erők az ukrán határ közelében.

Az An–2-ket valószínűleg drónokká alakították és csaliként használják, hogy eltereljék az ukrán légierő figyelmét

– írta blogjában Dylan Malyasov amerikai újságíró hozzátéve, ezt a taktikát Azerbajdzsán is nagy sikerrel alkalmazta Örményország ellen a hegyi-karabahi háborúban.

Kaliber cruise missile flying over Kherson pic.twitter.com/alHYvJ7ML2

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) February 24, 2022

Noha a hazánkban Ancsa néven elterjedt repülőgép régi – 1947 és 2004 között gyártották –, valóban alkalmas erre a küldetésre: nagy radarjellel rendelkezik, nem tud nagy sebességgel repülni, pilóta nélkül is működtethető és fenntartási költségei is alacsonyak, azaz a „feláldozható” kategóriába sorolható. Aggodalomra adnak okot ugyanakkor az 500–2500 kilométer hatótávolságú 3M–54-es Kalibr cirkálórakéták bevetése, amelyeket elsősorban hajókról és tengeralattjárókról lőttek ki. Ezek a típusú rakéták alapvetően egy 400–500 kilogrammos repesz-robbanófejjel vannak felszerelve, de felszerelhetők termonukleáris robbanófejjel is, utóbbi alkalmazása Ukrajnában nem történt meg.

Borítókép: Orosz katonai parádén a TOSZ–1 rakétavető (Fotó: Europress/AFP/Sefa Karacan)