időjárás 35°C Pál 2022. június 30.
logo

„A szlovák állampolgársági törvény kivitelezhetetlen”

Beke Beáta
2022.03.03. 06:05
„A szlovák állampolgársági törvény kivitelezhetetlen”

A magyar parlament könnyített honosításról hozott döntésére reagálva 2010-ben a Szlovák Nemzeti Tanács gyorsított eljárásban megszavazta Pozsonyban az állampolgársági törvénynek azt a módosítását, amely a szlovák állampolgárság „elvesztését” írja elő más ország állampolgárságának felvétele esetén. Februárban a szlovák állampolgársági törvény a jelenlegi kormánykoalíció műhelyéből származó módosítását jóváhagyta a törvényhozás. Az áprilistól hatályba lépő változtatás azonban nem segít a felvidéki magyarokon. A változtatásokról és a lehetséges megoldásokról kérdeztük Nagy Dávid ügyvédet, a szlovák parlament jogalkotó bizottságának tagját, aki a kezdetektől fogva foglalkozik az állampolgársági ügyekkel.

 – Ügyfeleivel, Dolník Erzsébettel, Kassai Gyulával és Gubík Lászlóval, akik elsők között nyilvánosan vállalták fel magyar állampolgárságukat, az összes szlovák illetékes hatóság, rendőrség és bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt rámutattak és kifogásolták a törvény alkotmányellenességét. Hogyan értékelné az eltelt időszak alatt a 2010-ben hozott törvény hozadékát és átültetését a gyakorlatban?

– Röviden válaszolva, az állampolgársági törvény 2010-es módosítása alkotmányellenes, diszkriminatív és kivitelezhetetlen. Alkotmányellenes, mivel a polgárokat akaratuk ellenére megfosztja az állampolgárságától annak ellenére, hogy az alkotmány ezt kimondottan tiltja.

Egy másik állam állampolgárságát megszerezni kívánó személy akarata ugyanis nem irányul az eredeti (szlovák) állampolgárságának megszüntetésére.

A hatóságok viszont akarata ellenére (olykor bejelentés nélkül is) megfosztják az érintett személyt a szlovák állampolgárságától. A törvény diszkriminatív jellege egyrészt abban nyilvánul meg, hogy egy nyíltan, a felvidéki magyar közösség ellen irányuló reakciótörvényről beszélünk. Az akkori kormány ezt sosem titkolta, sőt nyíltan kommunikálta, hogy az egyszerűsített honosítási eljárásra reagálnak vele. Emellett a törvény nem tiltja a kettős vagy többes állampolgárságot. Tehát ha valaki házasság vagy születés útján válik többes állampolgárrá, az a szlovákot nem veszíti el. A tiltás csupán azokra vonatkozik, akik saját akaratukból kérvényezik és megkapják egy idegen ország állampolgárságát, például egyszerűsített honosítási eljárás során.

Ezért kimondható, hogy a törvény két csoportra osztja a polgárokat: akik lehetnek kettős állampolgárok, és akik nem.

A törvény maga − a gyorsított és meggondolatlan elfogadása miatt is − több sebből vérzik. Ilyen például az is, hogy kivitelezhetetlen. A szlovák hatóságoknak ugyanis nincs jogosultságuk más országok állampolgár-nyilvántartásához hozzáférni. Így valójában, hacsak az érintett személy maga nem vallja be, hogy kérelmezte és megkapta egy másik állam állampolgárságát, a hatóságok tehetetlenek.

– Véleménye szerint a legújabb módosítás milyen változást jelent, mit eredményezett?

– A legújabb módosítás lényegében kodifikálta a gyakorlatot. Ugyanis még a Fico-kormány belügyminisztere, Robert Kalinák rendelete alapján vissza lehetett igényelni az elvesztett állampolgárságot, amennyiben az érintett személy bizonyította, hogy életvitelszerűen a másik országban él. Maradva a magyar példánál: amennyiben egy felvidéki magyar egyszerűsített honosítási eljárás folyamán megszerezte a magyar állampolgárságot, majd törvénytisztelő polgárként ezt bejelentette az illetékes járási hivatalnál, akkor a szlovák állampolgárságát törölték. Viszont, ha becsületbeli nyilatkozattal igazolta, hogy Magyarországon él és lakcímmel rendelkezik, akkor megközelítőleg egy hónapon belül visszakapta a szlovák állampolgárságát. Ezt a legújabb módosítás után már a törvény teszi lehetővé, viszont szigorúbb körülmények között. Nem elég az otthon megírt nyilatkozat, hanem okirattal kell igazolni a kint tartózkodás tényét, amelynek az állampolgárság megszerzése idején már öt éve tartania kellett. Ezt teljesítve az érintett személy nem veszíti el a szlovák állampolgárságát. Tehát okirattal és időkritériummal szigorodott az eljárás. Arra viszont nincs magyarázat, hogy mi indokolta a szigorítást. A módosítás fő mozgatórugója a brexit volt. Sikerült is vele elérni, hogy a Nagy-Britanniában élő jelentős szlovák közösség ne veszítse el állampolgárságát.

Ezzel viszont a törvény diszkriminatív jellege leszűkült a felvidéki magyarságra.

Hiszen aki felszeretné venni egy másik ország állampolgárságát, ezt továbbra sem teheti meg következmények nélkül. Mondhatni a jelen kormány felrakta az i-re a pontot. Ezzel egyfajta anomáliát is bevezetett a törvény, ugyanis akik ragaszkodnak szülőföldjükhöz és otthon szeretnének érvényesülni, elveszítik az állampolgárságukat. Ezzel szemben, akik elhagyták hazájukat, megtarthatják az állampolgárságukat.

– Jogi szempontból teljesen rendben van, hogy még a felvidéki magyar nem veheti fel a magyar állampolgárságot a szlovák elvesztése nélkül, addig a törvény a szlovák állampolgárság felvételét megkönnyíti azok számára, akik korábban önként mondtak le arról, illetve valamelyik felmenőjük szlovák volt?

– Maga a tény, hogy az állampolgársági törvény a külhoni szlovákság számára lehetővé teszi az egyszerűsített honosítási eljárást, ráadásul úgy, hogy ilyen esetben természetesen a kérvényezőnek nem kell lemondania az eredeti állampolgárságáról csak rámutat a törvény abszurditására, diszkriminatív jellegére és cinizmusára. Félreértés ne essék, nem az a gond, hogy a külhoni szlovákságnak egyszerűbb igényelni az állampolgárságot, ez támogatandó.

A gond ott kezdődik, hogy ugyanezt miért nem szabad a felvidéki magyarságnak.

– Tehát elmondható, hogy amit szlovákként szabad, felvidéki magyarként nem. A jogszabályt bár többször is módosították, egyik sem könnyíti meg érdemben a felvidéki magyarok helyzetét, akik szlovák állampolgárként felvették vagy fel szeretnék venni a magyar állampolgárságot. Véleménye szerint mi lehetne a megoldás?

– A megoldás nagyon egyszerű: megszüntetni a 2010 óta megszavazott törvénymódosításokat és visszaállítani az azt megelőző állapotot. Ezzel az állampolgársági törvény minden felsorolt negatív és diszkriminatív tulajdonsága megszűnne, és mindenki szabadon kérvényezhetné más állam állampolgárságát úgy, mint addig. Hozzáteszem, hogy nem létezik és soha nem is létezett olyan tanulmány, statisztika vagy egyéb információ, amely megindokolta volna a 2010-es törvény szigorítását, szankciók bevezetését.

Csupán egy politikai reakciótörvényről van szó, amely célirányosan a felvidéki magyarság ellen irányul.

Borítókép: Nagy Dávid szakterülete az állampolgársági ügyek (Forrás: Facebook)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.