Az olaszok fele nemet mond Ukrajna felfegyverzésére

Egy felmérés szerint az ország uniós csatlakozását pedig alig 19 százalék támogatja.

MTI
2022. 03. 24. 15:39
PUTYIN, Vlagyimir
Harkiv, 2022. február 27. Ukrán katonák fegyvereikkel a kelet-ukrajnai Harkiv közelében 2022. február 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/AP/Andrew Marienko Fotó: Andrew Marienko
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az olaszok több mint 57 százaléka Ukrajna oldalán foglal állást, több mint ötven százalék azonban nemet mond Kijev fegyverrel történő megsegítésére egy felmérés szerint, melyet a Libero című napilap közölt csütörtökön. 

A közvélemény-kutatási adatok szerint az olaszok 50,4 százaléka nem támogatja az Ukrajnába történő fegyverszállítást, annak ellenére, hogy 57,4 százalékuk az ukrán félnek ad igazat a háborúban.

A megkérdezettek 62,5 százaléka veszélyesnek tartja az európai határtérségben zajló konfliktust, majdnem 72 százalékuk atomháború kirobbanásától tart, további 62 százalékuk pedig úgy véli, a NATO-nak nem szabad beavatkoznia. A felmérés szerint az olaszok 19 százaléka támogatja Ukrajna azonnali belépését az Európai Unióba, 64 százalék pedig készen áll lemondani az orosz földgáz importjáról, ha az Moszkvát szankcionálhatja.

A Libero című, jobboldali napilapban közölt felmérés a kormányfő Mario Draghi parlamenti bejelentését követte, miszerint a nemzeti össztermék két százalékára kívánják emelni a védelmi kiadásokat.  A kormányfő bejelentése mögött azonban nem sorakozott fel a parlamenti többség – mutatott rá a L’Avvenire című, katolikus napilap. A döntés a parlamentre vár, amely egyelőre nem tűzte napirendre a fegyveres erőkre fordított költségvetési források emelését, amelyet a legnagyobb kormányerő Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga sem támogat. Az M5S elnöke, Giuseppe Conte volt kormányfő a La Stampának úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy pártja nem szavazza meg a katonai kiadások emelését. 

Ellentétes álláspontot képvisel a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt elnöke, Giorgia Meloni, aki az Il Messaggerónak nyilatkozva egyetértett Kijev fegyverekkel történő segítésével.

Meloni európai vezetőnek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, azt hangoztatva, hogy bátorsággal és méltósággal védelmezi nemzete szuverenitását, amelyet „értünk is tesz, mivel az Ukrajnával szembeni agresszió Európa-ellenes támadás is egyben”. Az FdI elnöke nem támogatja viszont a lemondást az Oroszországból érkező földgázról, mivel azt szerinte Olaszország nem tudja jelenleg pótolni.

Volodimir Zelenszkij kedden szólalt fel a római parlamentben videó-összeköttetésben. A felső- és alsóház közös ülésén a parlament majdnem ezer tagjából 121 szenátor és 172 képviselő maradt távol, így tiltakozva egyrészt Zelenszkij meghívása, másrészt a Draghi-kormány fegyverkezési politikája ellen.

 

 

 

Borítókép: Ukrán katonák fegyvereikkel a kelet-ukrajnai Harkiv közelében 2022. február 26-án. (Fotó: MTI/AP/Andrew Marienko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.