Fajsúlyos döntéseket hozhatnak ma az EU állam- és kormányfői

– Magyarország nem teheti meg, hogy csatlakozik az Oroszországból érkező gázra és olajra kivetett szankciókhoz – jelentette ki szerdán Orbán Viktor, egyúttal azt is egyértelművé téve, hogy milyen álláspontot képvisel majd az uniós állam- és kormányfők ma kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján, amelynek az európai védelmi kérdések mellett központi témája lesz az orosz fosszilis energiahordozókról való mihamarabbi leválás is.

2022. 03. 10. 6:04
ORBÁN Viktor; MICHEL, Charles
Budapest, 2022. március 9. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a másnapi franciaországi rendkívüli EU-csúcs elõkészítéseként videókonferencia keretében egyeztet Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Szlovákia, Írország és Spanyolország miniszterelnökével a Karmelita kolostorban 2022. március 9-én. Orbán Viktor világossá tette: a magyar kormány nem fogja megengedni, hogy a háború árát a magyarokkal fizettessék meg. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

ez Magyarország számára elviselhetetlen terhet jelentene, ezért nem lehet szó arról, hogy mi csatlakozzunk ezekhez a szankciókhoz, továbbra is szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik

– fogalmazott a kormányfő.

Terítéken az energiafüggetlenség és a védelem

Charles Michelnek az uniós állam- és kormányfőknek címzett meghívólevele szerint egyébként a kétnapos csúcs legfőbb témája az európai védelmi képességek növelése és az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás, pénteken pedig a tagállamok vezetői egy új gazdasági növekedési és beruházási modell kialakításáról is döntést hozhatnak. A Bloomberg amerikai hírügynökség úgy tudja, az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást egy a koronavírus-válság leküzdésére is alkalmazott közös adósságkibocsátással próbálhatja meg kiküszöbölni az EU. Az egyelőre nem derült ki, hogy mekkora keretösszegről van szó, a kiszivárgott részletek szerint azonban ez biztosítaná az orosz energiahordozókról való leváláshoz szükséges infrastruktúra kiépítéséhez kellő forrásokat, de akár a magas energiaárak társadalmi hatásainak enyhítését is.

Az Egyesült Államok példáját követve egyébként Brüsszelben is felmerült az orosz gázimport tilalmának lehetősége, ebben a kérdésben azonban a tagállamok között már koránt sincs egyetértés;

hazánk mellett például Németország liberális kormánya is elutasítja az Oroszország elleni szankciók energiaszektorra való kiterjesztését. 

Erről legutóbb Olaf Scholz kancellár beszélt hétfőn, a szociáldemokrata politikus szerint ugyanis Európa ellátása a lakossági fűtés fenntartásához, az áramtermeléshez és az ipar működéséhez is szükséges energiával jelenleg más módon nem biztosítható. Hasonlóan érvelt múlt hétvégén Annalena Baerbock német külügyminiszter is, aki hétvégén az ARD és a ZDF hírtelevízióknak nyilatkozva arról beszélt: kizárólag azoknak a szankcióknak van értelmük, amelyeket hosszú távon is tartani lehet. 

Ha az orosz energiahordozók importtilalma miatt Németországban három hét múlva megszűnik a villamosenergia-ellátás, kénytelenek leszünk a büntetőintézkedéseket visszavonni. Ha Németország vagy Európa sötétbe borul, az még nem állítja meg Ukrajnában az orosz tankokat

– fogalmazott a liberális berlini kormány külügyére.

Borrell: Állítsa a lakosság alacsonyabbra a fűtést

A tagállamok közötti parázs vita ugyanakkor a kérdésben szinte borítékolható, ezt bizonyítja Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tegnap Strasbourgban elhangzott érvelése is. Eszerint az uniónak el kell vágnia azt az energetikai köldökzsinórt, amellyel Oroszországhoz van láncolva.

Első lépésként a lakosságnak alacsonyabbra kell állítania a fűtést azért, hogy csökkenjen a gázfogyasztás, és az EU ne finanszírozza tovább az Ukrajna elleni háborút

– fogalmazott a politikus a távirati iroda szerint.

Oroszország egyébként a maga 4,5 millió hordó/nap nyersolajexportjával és további 2,5 millió hordó/nap olajtermékexportjával a világ második legnagyobb kőolajexportőre az Economist szerint.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a másnapi franciaországi rendkívüli EU-csúcs előkészítéseként videókonferencia keretében egyeztet Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Szlovákia, Írország és Spanyolország miniszterelnökével a karmelita kolostorban 2022. március 9-én. Orbán Viktor világossá tette: a magyar kormány nem fogja megengedni, hogy a háború árát a magyarokkal fizettessék meg (Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.