Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Az ukrán elnök videókapcsolással vesz részt a rendkívüli NATO-csúcson · Peszkov: A Nyugat nem akarta meghallani Oroszország biztonsági aggodalmait a hadművelet megindultáig · Macron ismételten beszélt Putyinnal a tűzszünet érdekében · Kijevi polgármester: Soha nem adjuk meg magunkat.

Kijev, 2022. március 22. Tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjai Kijevben 2022. március 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Rodrigo Abd Fotó: Rodrigo Abd

Vlagyimir Putyin orosz elnök szándéka, hogy rávegye a világot, hogy végre meghallja és megértse aggodalmainkat

– mondta angolul nyilatkozva Peszkov.

Pár évtizede próbáljuk aggodalmainkat tolmácsolni a világnak, Európának és az Egyesült Államoknak, de senki sem hallgatott meg minket

– sérelmezte az egyébként nyugati szankciós listára került orosz szóvivő.

Míg nem lett késő, döntést hoztunk a különleges katonai művelet megindításáról, hogy megszabaduljunk a határainknál létrehozott anti-Oroszországtól

– fogalmazott a Kreml szóvivője.

Hangsúlyozta, hogy a hadművelet az előzetes célkitűzéseknek és terveknek megfelelően alakul. 

A műsorvezető kérdésére válaszolva közölte, hogy „az elejétől fogva senki sem gondolta, hogy a művelet mindössze néhány napot fog igénybe venni”. 

Ez egy komoly művelet, komoly célokkal

– emelte ki.

Mint mondta, egyértelmű jelei voltak annak, hogy az ukrán kormányerők a donyecki szakadár térségek elleni csapásra készültek a február 24-i orosz támadás megindítása előtt.

Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolról szólva kijelentette, hogy a fegyveres erők fő célkitűzése a város „nacionalista alakulatoktól” való megtisztítása. Mint mondta, az ukrán „nacionalisták” nem engedik elvonulni a civil lakosságot, amelyet élő pajzsként használnak.

Peszkov egyben leszögezte, hogy Ukrajna megszállása nem tartozik a különleges katonai művelet céljai közé, amelyek – mint felidézte – az ország demilitarizálása, „nacionalista alakulatoktól” való megtisztítása, semleges státusának elérésére, illetve a kijevi vezetés által annak a ténynek az elismerése, hogy a Krím Oroszország elidegeníthetetlen része, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenek.

Vlagyimir Putyin nem haragszik az ukrán népre. Oroszországban sem haragszanak az ukrán népre. Ő azokra az emberekre mérges Ukrajnában, akik a NATO részévé akarják tenni az országot, hogy aztán amerikai nukleáris rakétákat telepíthessenek területére. S azokra is mérges Ukrajnában, akik megtiltják a népnek, hogy a saját országában oroszul beszéljen, egyebek között azoknak az oroszoknak, akik már évtizedek óta élnek ott. Azokra az emberekre mérges, akik náci jelképekkel járkálnak Kijev és Lviv utcáin. Azokra is mérges, akik éveken át akarnak tárgyalni a világgal és a minszki tárgyalócsoporttal, anélkül, hogy teljesítenék a vállalt kötelezettségeiket

– sorolta Peszkov.

A nukleáris fegyverek esetleges bevetését firtató kérdésre Peszkov azzal válaszolt, hogy az orosz nemzetbiztonsági stratégia rendelkezései alapján Oroszország csak akkor folyamodik ezen eszközök használatához, ha az állam létezése kerülne veszélybe.

Peszkov arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtetett Ukrajna területén.

Sajnos alapos okkal feltételezhetjük és komoly bizonyítékaink is vannak, hogy az Egyesült Államok biológiai laborokkal kapcsolatos programokat működtet az Oroszországot övező különböző államok, így a többi között Ukrajna területén is, és ez egy elég kidolgozott és veszélyes program, amelyet teljes titokban felügyeltek amerikai szakértők

– mondta.

Ez olyan tény, amivel szembesülnünk kellett

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Oroszország a nemzetközi megállapodások értelmében 2017-ig megsemmisítette saját biológiai és vegyifegyver készletét.

Macron ismételten beszélt Putyinnal a tűzszünet érdekében

Emmanuel Macron francia államfő kedden ismételten beszélt orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, de az egyórás telefonbeszélgetésen nem sikerült megállapodásra jutni a francia fél által reklamált tűzszünetről Ukrajnában – jelezte a francia elnöki hivatal.

Ez volt nyolcadik alkalom, hogy az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta a francia és az orosz elnök telefon beszélt egymással.

Egyelőre nincs megállapodás, de Macron elnök meg van arról győződve, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket

– tudatta az Elysée-palota. A francia elnökség álláspontja szerint 

nincs más megoldás, mint a tűzszünet, valamint jóhiszemű tárgyalások Oroszország részéről Ukrajnával. A (francia) köztársasági elnök Ukrajna mellett áll

– hangsúlyozta a francia elnöki hivatal.

Moszkva csak annyit közölt az AFP hírügynökség szerint, hogy a megbeszélést a francia fél kezdeményezte, és annak témája az ukrajnai helyzet, valamint az ukrán és az orosz fél között folyamatban lévő tárgyalások voltak.

Legutóbbi telefonos megbeszélésükön, múlt pénteken a francia elnök kifejezte „mély aggodalmát” az orosz erők által bombázott Mariupol városának helyzete miatt, és „az ostrom befejezését” szorgalmazta.

Emmanuel Macron kedden a Brüsszelben rendezett Európai Humanitárius Fórum videókonferenciáján elítélte, hogy Oroszország robbanófegyvereket használ sűrűn lakott övezetekben, és úgy vélte, hogy „az Ukrajna elleni orosz agresszióban minden elfogadhatatlan”.

A francia elnök kedden ismét felhívta ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt is, akivel a háború kezdete óta rendszeresen beszél, hogy támogatásáról biztosítsa.

Az ukrán elnök, aki közvetlen tárgyalásokat kért Vlagyimir Putyintól, szerda délután videókonferencia keretében fog a francia szenátorok, valamint képviselők előtt beszélni, és támogatásukat kérni, ahogy azt már megtette az olasz, az amerikai, a kanadai, a brit, a német és az izraeli törvényhozók előtt az elmúlt napokban.

Tűzoltó a tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjainál Kijevben 2022. március 21-én Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd

 

Kijevi polgármester: Soha nem adjuk meg magunkat

A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén kedden.

Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásán videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. 

Soha nem adjuk meg magunkat

– szögezte le Klicsko.

Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt

– fogalmazott.

A polgármester arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag.

Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk

– tette hozzá Klicsko.

A tanácskozáshoz szintén videóhíváson keresztül csatlakozó Olekszij Csernisov ukrán területfejlesztési miniszter arra kérte az Oroszországban működő európai cégeket, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel az országban.

Azok a cégek, melyek még ma is Oroszországban működnek, és amelyek megtöltik az államkasszát, támogatják ezt a barbárságot

– fogalmazott Csernisov, és hozzátette: valahányszor egy pénzérme az orosz államkasszát gyarapítja, az bombákat jelent, amelyekkel ukrán civileket ölnek meg.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva azt közölte, hogy kedden orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét. Információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült. Manőverező robotrepülőgép csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz–ukrán tárgyalóküldöttség kijevi tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában közölte: naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben.

Borítókép: Tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjai Kijevben 2022. március 21-én (Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd)