Kárpátalja túl van a menekülthullám első fázisán, de napokon belül megérkezhet a régióba a háború miatt elvándorlók újabb tömege. Az orosz csapatok által körülzárt fővárosból és a harcok által leginkább sújtott délkeleti országrészből elsősorban nőkkel, gyerekekkel és idősekkel megtelt evakuációs vonatjáratok indulnak a nyugati országrész irányába. Amint csendesednek a harcok, újabb menekülő tömegekre lehet számítani. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint már egymillióan hagyták el Ukrajnát, a háború elhúzódása esetén akár hétmillióan kereshetnek új menedéket a határokon túl.
Kárpátalján eddig hatvanezer menekültet helyeztek el, noha előzetesen csak ötvenezer ember fogadására készültek.
Magyarország irányába százezren lépték át a határt a háború első hetében. Miután a szállókból, iskolákból átalakított fogadóhelyek megteltek, nagyon sokan befogadó családoknál szálltak meg. Az ide érkező férfiaknak 24 órán belül jelentkezniük kell a hadsereg területvédelmi egységeinél. Az itt menedéket keresőknek önkéntesek nyújtanak támogatást, a lakosság a lehető legkülönbözőbb módokon igyekszik segíteni: aki teheti, pénzt ajánl fel, vannak, akik az utolsó filléreiket is megosztják az egyik napról a másikra földönfutóvá lett embertársaikkal. A magyarlakta településeken szintén menekültszállásokat alakítottak ki, segítő pontokat hoztak létre.
Már most bizonyossággal kijelenthető: ez a háború a kárpátaljai magyar közösség sorscsapása lehet. Jelenleg megbecsülni is nehéz, hány kárpátaljai magyar hagyta el a szülőföldjét.
Babják Zoltán, a beregszászi kistérség polgármestere úgy látja, az ott élők fele elmenekült. A háború elhúzódásának minden egyes napjával kevesebben lesznek, akik majd a visszatérés mellett döntenek. Közben egymás után érkeznek a vidékre a külföldi segélyszállítmányok. Magyarország az elsők között segített, és azóta is folyamatosan támogatja a térséget, de a környező országok is biztosítanak segítséget. Az ukrán–magyar–szlovák hármashatár közelében fekvő Csapnál kialakítottak egy logisztikai központot, itt rendszerezik a beérkező segélyeket, és küldik tovább a háborús térségekbe, mert az ott élőknek elfogyott az élelmiszere, nincs gyógyszer, sok helyen szünetel az áram-, a gáz- és a vízszolgáltatás, ez pedig humanitárius katasztrófával fenyeget.
Az ukrán hatóságok a kialakult válsághelyzetre való tekintettel egyszerűsítették a külföldi segélykonvojok fogadását is, azok gyakorlatilag előzetes engedély nélkül léphetnek be az ország területére.
Noha Kárpátalja jelenleg Ukrajna legbiztonságosabb megyéjének tekinthető, de a háborús állapotok hatására, látva az elképesztő áradatot, azt a rombolást, ami tőlünk több száz kilométerre tapasztalható, az itt maradók is egyre jobban csüggednek, és mindenki felteszi a kérdést: hogyan tovább?
Borítókép: A magyar humanitárius segély részét képező, üzemanyagot szállító tehergépkocsik a záhonyi magyar–ukrán határátkelőhelyen, a kárpátaljai Csapon 2022. február 27-én. (Fotó: MTI/Nemes János)
Orosz–ukrán háború
