A hagyományos csatornák, mint amilyen az IMF viszont csak korlátozottan elérhetők, a piacról nehezen és korlátozottan tudnak pénzt szerezni. A nyugati államok részint segély, részint hitel formájában pumpálják a milliárdokat Ukrajnába. Az amerikai kongresszus márciusban 13,6 milliárd dolláros támogatásról döntött, de ebből „csak” 6,9 milliárd dollár a hagyományos segély, és abból sem mindent Kijev kapja. Az unió pedig megduplázta, egymilliárd euróra emelte az Ukrajnának szánt katonai segélykeretet. Hogy csak a legjelentősebbeket említsük,
- korábban Washington egymilliárd dolláros,
- az IMF 1,4 milliárd dolláros,
- a Világbank 723 millió dolláros,
- az unió 1,2 milliárd eurós hitelkeretet ajánlott fel.
Ha a háború elhúzódik, még ezek a hatalmasnak tűnő összegek is csak cseppet jelentenek a tengerben, és nem milliárdokra, hanem billiókra lesz szükség az ország talpra állításához.
Ráadásul a hitel kétélű eszköz, hiszen előbb-utóbb vissza kell fizetni. Ukrajnára tehát a háború után is olyan adósságcsapda vár, amelyből önerőből biztosan nem tud kikeveredni.
Borítókép: A pusztítás nyomai az orosz tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjainál Kijevben (Fotó: MTI/EPA/LUSA/Nuno Veiga)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!