Ki fizeti az ukrán háborút és újjáépítést?

Az ország gazdasága romokban, a munkanélküliség az egekben, elkerülhetetlen az adósságcsapda.

Kijev, 2022. március 22. Tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjai Kijevben 2022. március 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Rodrigo Abd Fotó: Rodrigo Abd

A hagyományos csatornák, mint amilyen az IMF viszont csak korlátozottan elérhetők, a piacról nehezen és korlátozottan tudnak pénzt szerezni. A nyugati államok részint segély, részint hitel formájában pumpálják a milliárdokat Ukrajnába. Az amerikai kongresszus márciusban 13,6 milliárd dolláros támogatásról döntött, de ebből „csak” 6,9 milliárd dollár a hagyományos segély, és abból sem mindent Kijev kapja. Az unió pedig megduplázta, egymilliárd euróra emelte az Ukrajnának szánt katonai segélykeretet. Hogy csak a legjelentősebbeket említsük, 

• korábban Washington egymilliárd dolláros,
• az IMF 1,4 milliárd dolláros,
• a Világbank 723 millió dolláros,
• az unió 1,2 milliárd eurós hitelkeretet ajánlott fel.

Ha a háború elhúzódik, még ezek a hatalmasnak tűnő összegek is csak cseppet jelentenek a tengerben, és nem milliárdokra, hanem billiókra lesz szükség az ország talpra állításához.

Ráadásul a hitel kétélű eszköz, hiszen előbb-utóbb vissza kell fizetni. Ukrajnára tehát a háború után is olyan adósságcsapda vár, amelyből önerőből biztosan nem tud kikeveredni.

Borítókép: A pusztítás nyomai az orosz tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjainál Kijevben (Fotó: MTI/EPA/LUSA/Nuno Veiga)