Moszkva a határok átrajzolását, Kijev biztonsági garanciákat sürget

Diplomáciai patthelyzet alakult ki a háborúzó felek között, a delegációk kedden tárgyalnak Isztambulban.

Gomel, 2022. február 28. A Belta fehérorosz állami hírügynökség által közreadott kép a tárgyalóteremrõl a Rumjancev-Paskevics-palotában az ukrán és az orosz tárgyalások megkezdése elõtt a fehéroroszországi Gomelben 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Belta Fotó: Belta

Isztambulban folytatódnak kedden az orosz–ukrán tárgyalások, de kevés esély kecsegtet a sikerre, még abban is alig tudtak megegyezni a felek, hogy már hétfőn vagy csak ma ülnek tárgyalóasztalhoz. Továbbra sincs napirenden a két ország elnökének találkozója, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn rámutatott: „Vlagyimir Putyin orosz és Volodomir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha majd közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően.” Hozzátette: egy elhamarkodott találkozó kontraproduktív lenne, ugyanakkor eredményekre van szükség az olyan látszatmegegyezések helyett, mint amilyet Minszkben kötöttek. Az ukrán államfő vasárnap este közölte, kész tárgyalni országa nem nukleáris státusának kérdésében, valamint semlegességről és biztonsági garanciákról is. Moszkva legfontosabb követeléséről – Ukrajna „demilitarizációjáról” és „nácitlanításáról” –, valamint az orosz nyelv védelméről viszont nem.

– Ukrajna az Oroszországgal Törökországban sorra kerülő tárgyalásokon is világossá fogja tenni, hogy függetlenségének és területi egységének megtartását tekinti fő prioritásnak

– fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve, a békemegállapodás tűzszünet és az orosz csapatok kivonása nélkül nem jöhet létre.

Az ukrán elnök közölte, nem próbálják meg erőszakkal visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket – amely a háború súlyosbodásához vezetne –, korábban pedig arról beszélt, hajlandó lemondani a NATO-tagságról is. Szakértők jelenleg ezt a forgatókönyvet tartják a legvalószínűbbnek, álláspontjuk szerint a semlegesség az egyetlen út, amely békét hozhat Ukrajnának. Ez az opció azonban további kérdéseket vet fel, többek közt azt, hogy mi lesz az oroszok által elfoglalt területek sorsa, és újrarajzolják-e Ukrajna határait. Moszkva célja, hogy Kijev elismerje a Krímet Oroszország részeként, valamint a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét. Zelenszkij azonban közölte, amíg a biztonsági garanciákról – hogy Oroszország néhány év múlva nem támad újra – nem sikerül megállapodni, addig Moszkva területi követelésit sem hajlandó napirendre tűzni.

Az ukrán központi hírszerzés vezetője mindeközben egy újabb, Ukrajna sorsára vonatkozó forgatókönyvvel állt elő. Kirilo Budanov szerint miután az orosz erőknek nem sikerült elfoglalniuk Kijevet és az ország nyugati területeit, valamint nem tudták a Zelenszkij vezette hatalmat lemondatni, Moszkva célja egy „koreai forgatókönyv” ráerőltetése Ukrajnára.

Az új stratégia értelmében az országot két részre osztanák Észak- és Dél-Koreához hasonlóan. Budanov úgy véli, a választóvonal az oroszok által megszállt, és a még mindig ukrán ellenőrzés alatt álló területek között húzódna, ezzel az orosz erők egy szárazföldi folyosót alakítanak ki a Krím félszigetre.

A tábornok szerint egy ilyen módon létrehozott állam a helyi lakosság ellenállása miatt életképtelen lenne, figyelmeztetett továbbá, hogy ebben az esetben véres gerillaháborúra kell számítani. A Budanov által felvázolt forgatókönyv azonban nem tűnik elképzelhetetlennek, ugyanis a kelet-ukrajnai szakadár területeken már látni erre vonatkozó kísérleteket. Leonyid Paszecsnyik, a luhanszki szakadár „népköztársaság” vezetője hétvégén már arról beszélt, hamarosan népszavazást tarthatnak az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Borítókép: A Belta belarusz állami hírügynökség által közreadott kép a tárgyalóteremről a Rumjancev-Paskevics-palotában az ukrán és az orosz tárgyalások megkezdése előtt a belarusz Gomelben 2022. február 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Belta)