Özönlenek a külföldi zsoldosok Ukrajnába, hogy vagy az orosz, vagy az ukrán csapatokhoz csatlakozzanak. Noha a külföldi önkéntes katonákat feltehetőleg nagymértékben motiválja, hogy részvételükért fizetnek, szakértők szerint a harcok súlyosbodhatnak, ugyanis a zsoldosok többnyire nem ragaszkodnak a hagyományos katonai struktúrák szabályaihoz, továbbá mind az ukrán, mind az orosz hadsereg nehezen tudja ellenőrizni a zsoldoscsapatok mozgását és tevékenységét. Cristian Nitoiu, a londoni Loughborough Egyetem munkatársa azonban úgy véli, Moszkva előnyére válhat, ha külföldi önkénteseket is bevet. A szakértő szerint kevésbé káros a Kreml népszerűségének, ha a médiában elhunyt külföldi katonák képeit látja az orosz lakosság, mint ha saját katonáikról látnának ilyen felvételeket. Figyelmeztetett, hogy a zsoldosok jelenléte arra utal, hogy a felek elhúzódó katonai konfliktusra számítanak.
Ebből a szempontból Ukrajna a vesztes, hiszen a zsoldosok büntetlenül működnek és idővel hatalmas pusztításba is kezdhetnek
– hívta fel a figyelmet Nitoiu azzal kapcsolatban, milyen veszélyekkel járhat, ha a háború végén a külföldi önkéntesek Ukrajnában maradnak.
Egyelőre csak becslések vannak arról, hogy hány külföldi állampolgár csatlakozott az ukrán erőkhöz. Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy a háború elején létrehozott idegenlégióhoz több mint ötven országból legalább húszezren csatlakoztak, elemzők viszont negyven–százezer főre becsülik az ukrán oldalon harcoló külföldiek létszámát. A kijevi kormány honlapja szerint az Egyesült Királyságból, Kanadából, Horvátországból, Dániából, Izraelből, Lettországból, Hollandiából és Lengyelországból is érkeztek önkéntesek, a Liga.net ukrán hírportál pedig úgy értesült, norvég, finn és amerikai zsoldosok is csatlakoztak hozzájuk.
Az oroszok oldalán harcolók létszámáról és állampolgárságukról szintén nincsenek konkrét adatok, eddigi hírek szerint elsősorban a közel-keleti országok önkéntesei léphetnek be a háborúba. Néhány nappal ezelőtt a Libyaobserver című tripoli hírportál az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, Halífa Haftar líbiai hadúr zsoldosokat ígért Moszkvának. Egy libanoni újságírónő pedig arról számolt be, szíriai állampolgárok is csatlakoznak az orosz erőkhöz. Sajtóértesülések szerint a Wagner orosz magánbiztonsági cég emberei is beszállhatnak a háborúba orosz oldalon. Wyn Rees, a brit Nottinghami Egyetem professzora szerint a csoport volt katonákból toborozza tagjait, és bevetésük Oroszország előnyére is válhat:
Azok, akik olyan magánbiztonsági vállalatok zászlaja alatt dolgoznak, mint a Wagner-csoport, jobb kiképzést kapnak városi és gerilla-hadviselésből, mint a hagyományos orosz hadsereg
– vélekedett a szakértő.
Érdekesség, hogy a csecsenek viszont mindkét oldalon hadba szálltak: Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, Putyin hűséges szövetségese csütörtökön számolt be arról, hogy elfoglalták Mariupolban a városházát. Az oroszellenes csecsen Adam Oszmajev – akit korábban azzal vádoltak, hogy pokolgépes merényletet készült végrehajtani Putyin ellen – azonban egy közösségi médiában megjelent videóüzenetben arról biztosította Kijevet, megvédik Ukrajnát az orosz erőktől.
A csecsenek az ukrajnai háborút a csecsen háború folytatásának tekintik
– vélekedett Marat Iliyasov litván szakértő az Oroszország és Csecsenföld közötti harcokra utalva.
Borítókép: Tüzérségi támadásban megsemmisült óvoda épületének romjai Harkivban 2022. március 23-án (Fotó: MTI/EPA-PAP/Andrzej Lange)
Orosz–ukrán háború 
