– Sürgetjük a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a nyolc elnök kérését, amelyet Magyarország is támogat. Azt várjuk Brüsszeltől, hogy kezelje kellő komolysággal a kezdeményezést – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, a Facebookon közzétett videójában. A tárcavezető azt a levelet karolta fel, amelyben hétfőn nyolc EU-ország Ukrajna európai uniós integrációját támogatta, azt hangoztatva:
az Európai Unió azonnal adjon tagjelölti státust Ukrajnának.
A levelet Bulgária, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország és Lengyelország államfői jegyzik. Kedden Klaus Johannis román államfő is közölte, hogy Bukarest is támogatja Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakozását az Európai Unióhoz.
Szijjártó Péter bejelentkezésében leszögezte azt is, hogy
Magyarország minden olyan kezdeményezést támogat, amely hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajnában újra béke legyen.
– Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – szögezte le, arra emlékeztetve: jelenleg a mindenkori magyar történelem legnagyobb humanitárius akciója zajlik Ukrajna megsegítésére.
Írtunk róla, hogy az ukrán vezetés hétfőn jelentette be, hogy hivatalosan is levelet küld Brüsszelbe, amelyben kérvényezi az EU-tagságot, mégpedig gyorsított, különleges eljárásban.
Uniós részről egyelőre nem fogadták túl lelkesen az ötletet: Charles Michel, az Európai Tanács elnökének friss nyilatkozata szerint jelenleg nincs meg a kellő támogatottság a tagállamok között a bővítéshez.
Az ET-elnök mindenesetre ígéretet tett rá, hogy mielőbb vitára bocsátja a kérést a tanácsban.
E sorok írásakor a hivatalosan tagjelölti státusú, az unióval hosszú évek óta tárgyaló államok közé Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország tartoznak. A szabályok szerint a bővítési folyamatban a tagállamokat tömörítő tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje a jelentkező országot: a bizottsági jelentés alapján később az EU-országok döntenek egyhangúlag a jelöltségről.
A bizottsági értékelés időtartama normál esetben megközelítőleg egy év – az ukrán esetben ez most jelentősen felgyorsulhat.
Ukrajna jelenleg az EU keleti partnerségének része, a társulási megállapodása az unióval 2017-ben lépett hatályba. Utóbbi értelmében Kijev és az EU törekszenek a politikai és gazdasági kapcsolatok folyamatos megerősítésére. Ugyancsak 2017-ben a felek döntöttek a vízumliberalizációról, tehát az ukrán állampolgárok bármely 180 napos időszakban legfeljebb kilencven napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba.
Hazánk támogatása politikai gesztus
– Amikor Magyarország egy tagjelölti státuszt támogat, az alapvetően egy politikai gesztus – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője kifejtette,
az Európai Unióról szóló szerződés állapítja meg azokat a feltételeket és elveket, amelyeknek minden, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie.
Hozzátette: egy adott ország – miután benyújtotta az Európai Unió tagsága iránti kérelmét – az Európai Bizottság véleménye alapján kaphat „tagjelölt ország” státuszt az Európai Tanácstól.
Lomnici Zoltán elmagyarázta, a Bizottság a csatlakozási kritériumok (az ún. koppenhágai kritériumok) szerint alaposan megvizsgálja a csatlakozási kérelmet, és a csatlakozási folyamat csak azt követően indulhat meg, hogy az Európai Tanács egyhangúlag a tárgyalások megkezdéséről határozott.
Ráadásul a tagjelölti státusz nem biztosít automatikus jogot ezen országnak az EU-hoz való csatlakozására, maga a folyamat pedig a korábbi tapasztalatok alapján akár évekig elhúzódhat
– jelentette ki az alkotmányjogász.
A Századvég jogi szakértője elmondta azt is, az Európai Parlament egy határozatban támogathatja majd azt, hogy Ukrajna gyorsított eljárással tagjelölti státuszt kapjon.
– Az EP vonatkozó állásfoglalása azonban nem kötelező érvényű, vagyis egy ilyen kezdeményezést az Európai Unió mind a 27 tagállamának is támogatnia kellene. Mint ismeretes, a 2016-os hollandiai népszavazáson a holland polgárok döntő többsége, 61 százaléka elutasította az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés megkötését – részletezte.
Az alkotmányjogász ismertette a koppenhágai kritériumokat is, amelyek a következők:
- a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
- működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
- a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Magyar Nemzet)
