időjárás 3°C Adél 2023. január 29.
logo

Szijjártó Péter: Támogatjuk Ukrajna európai uniós integrációját + videó

Magyar Nemzet
2022.03.01. 11:56 2022.03.01. 16:15

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden bejelentette, hogy a béke érdekében Magyarország is csatlakozik ahhoz az immár kilenc EU-országot tömörítő kezdeményezéshez, amely mielőbbi EU-tagjelölti státust szorgalmaz Ukrajnának. Charles Michel, az Európai Tanács elnökének friss ígérete szerint az országvezetők már márciusban tárgyalhatják az egyhangúságot igénylő ügyet.

– Sürgetjük a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a nyolc elnök kérését, amelyet Magyarország is támogat. Azt várjuk Brüsszeltől, hogy kezelje kellő komolysággal a kezdeményezést – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, a Facebookon közzétett videójában. A tárcavezető azt a levelet karolta fel, amelyben hétfőn nyolc EU-ország Ukrajna európai uniós integrációját támogatta, azt hangoztatva:

az Európai Unió azonnal adjon tagjelölti státust Ukrajnának.

A levelet Bulgária, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország és Lengyelország államfői  jegyzik. Kedden Klaus Johannis román államfő is közölte, hogy Bukarest is támogatja Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakozását az Európai Unióhoz. 

Szijjártó Péter bejelentkezésében leszögezte azt is, hogy 

Magyarország minden olyan kezdeményezést támogat, amely hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajnában újra béke legyen. 

– Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – szögezte le, arra emlékeztetve: jelenleg a mindenkori magyar történelem legnagyobb humanitárius akciója zajlik Ukrajna megsegítésére. 

Írtunk róla, hogy az ukrán vezetés hétfőn jelentette be, hogy hivatalosan is levelet küld Brüsszelbe, amelyben kérvényezi az EU-tagságot, mégpedig gyorsított, különleges eljárásban. 

Uniós részről egyelőre nem fogadták túl lelkesen az ötletet: Charles Michel, az Európai Tanács elnökének friss nyilatkozata szerint jelenleg nincs meg a kellő támogatottság a tagállamok között a bővítéshez. 

Az ET-elnök mindenesetre ígéretet tett rá, hogy mielőbb vitára bocsátja a kérést a tanácsban. 

E sorok írásakor a hivatalosan tagjelölti státusú, az unióval hosszú évek óta tárgyaló államok közé Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország tartoznak. A szabályok szerint a bővítési folyamatban a tagállamokat tömörítő tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje a jelentkező országot: a bizottsági jelentés alapján később az EU-országok döntenek egyhangúlag a jelöltségről. 

A bizottsági értékelés időtartama normál esetben megközelítőleg egy év – az ukrán esetben ez most jelentősen felgyorsulhat. 

Ukrajna jelenleg az EU keleti partnerségének része, a társulási megállapodása az unióval 2017-ben lépett hatályba. Utóbbi értelmében Kijev és az EU törekszenek a politikai és gazdasági kapcsolatok folyamatos megerősítésére. Ugyancsak 2017-ben a felek döntöttek a vízumliberalizációról, tehát az ukrán állampolgárok bármely 180 napos időszakban legfeljebb kilencven napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba.

Hazánk támogatása politikai gesztus

– Amikor Magyarország egy tagjelölti státuszt támogat, az alapvetően egy politikai gesztus – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője kifejtette, 

az Európai Unióról szóló szerződés állapítja meg azokat a feltételeket és elveket, amelyeknek minden, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie. 

Hozzátette: egy adott ország – miután benyújtotta az Európai Unió tagsága iránti kérelmét – az Európai Bizottság véleménye alapján kaphat „tagjelölt ország” státuszt az Európai Tanácstól.

Lomnici Zoltán elmagyarázta, a Bizottság a csatlakozási kritériumok (az ún. koppenhágai kritériumok) szerint alaposan megvizsgálja a csatlakozási kérelmet, és a csatlakozási folyamat csak azt követően indulhat meg, hogy az Európai Tanács egyhangúlag a tárgyalások megkezdéséről határozott. 

Ráadásul a tagjelölti státusz nem biztosít automatikus jogot ezen országnak az EU-hoz való csatlakozására, maga a folyamat pedig a korábbi tapasztalatok alapján akár évekig elhúzódhat

– jelentette ki az alkotmányjogász.

A Századvég jogi szakértője elmondta azt is, az Európai Parlament egy határozatban támogathatja majd azt, hogy Ukrajna gyorsított eljárással tagjelölti státuszt kapjon.  

– Az EP vonatkozó állásfoglalása azonban nem kötelező érvényű, vagyis egy ilyen kezdeményezést az Európai Unió mind a 27 tagállamának is támogatnia kellene. Mint ismeretes, a 2016-os hollandiai népszavazáson a holland polgárok döntő többsége, 61 százaléka elutasította az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés megkötését – részletezte.

Az alkotmányjogász ismertette a koppenhágai kritériumokat is, amelyek a következők:

  • a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
  • működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
  • a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Magyar Nemzet)

 

 

 

 

Háború Ukrajnában

Magyarország álláspontja világos a háború kezdete óta

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.