Azt ugyan nem mondhatni, hogy Vlagyimir Putyin tárt karokkal várná a nyugati szankciókat, ám a jelek szerint sok mindent megtett kivédésükre. A Krím félsziget 2014-es annektálása miatt bevezetett nyugati büntetőintézkedések óta az orosz elnök azon fáradozik, hogy még keményebb szankciók elviselésére is képessé tegye az orosz gazdaságot. A kezdeti hanyatlás után az orosz gazdaság lassan magához tért, majd enyhe növekedésnek indult, az importot sok területen a saját termelés váltotta fel, s az ország pénzügyileg is stabilizálódott. Most, Ukrajna megtámadásával azonban szintet lépnek a szankciók is, s rövidesen elválik, meddig bírja a nyomást Putyin „erődgazdasága”.
A legnagyobb próbatétel talán a központi pénzügyi rendszer ellen tervezett csapás lesz. Ennek részeként a világ legnagyobb gazdasági-politikai entitásai (Egyesült Államok, Európai Unió, Egyesült Királyság, Kanada) kizárják a lejelentősebb orosz bankokat a SWIFT nemzetközi pénzügyi üzenetküldő rendszerből – a lépes célja az orosz jegybank tevékenységének a megbénítása.
A közelgő intézkedések hírére már múlt csütörtökön bezuhant az orosz tőzsde, a részvényárfolyamok 33 százalékkal estek. Azóta némiképp konszolidálódott a helyzet, a rubel dollárhoz és euróhoz viszonyított árfolyama azonban továbbra is rekord közeli mélységben tanyázik.
Az 1500 milliárd dolláros orosz gazdaság a Világbank adati szerint jelenleg a tizenegyedik a világranglistán, s rögtön Dél-Korea után következik. 2014 óta azonban alig növekedett a bruttó hazai termék (GDP), a népesség viszont szegényebb lett. A rubel is folyamatosan veszített értékéből, s ez 800 milliárd dollárral csökkentette az orosz gazdaság értékét. Az azóta eltelt idő alatt Moszkva megpróbálta függetleníteni a dollártól olajfüggő gazdaságát, takarékosan bánt a költségvetési kiadásokkal, egyidejűleg 630 milliárd dollárra hizlalta valutatartalékait – ekkora „háborús kasszával” nem sokan rendelkeznek a világon. Ezt a törekvést támogatta az is, hogy a számos külföldi terméket hazaiakkal váltottak ki. A gondos tervezéssel felépített tartalék egy részét a CNN amerikai hírtelevízió szerint a múlt héten már el is költötték intervencióra, azaz a nemzeti valuta árfolyamának megtámogatására a nemzetközi pénzpiacokon. (Ettől a lehetőségtől is megfoszthatják azonban a jegybankot, ha a nyugati hatalmak levágják a SWIFT köldökzsinórjáról.) De a nyilvános ATM-ekben is fokozott mennyiségű bankjegyet helyeztek el a készpénz iránti növekvő kereslet kielégítésére. A TASZSZ orosz hírügynökség múlt hétvégi jelentése is arról szól, hogy az Ukrajna elleni invázió megindulása óta számos pénzintézet jelzett növekvő, valutában történő pénzkivétet. Putyin szigorú gazdasági stratégiájának azonban meglettek a hátulütői is: a gazdaság csak korlátozott mértékben nőtt, valamint stagnált a termelékenység és a beruházási kedv.
