Azt ugyan nem mondhatni, hogy Vlagyimir Putyin tárt karokkal várná a nyugati szankciókat, ám a jelek szerint sok mindent megtett kivédésükre. A Krím félsziget 2014-es annektálása miatt bevezetett nyugati büntetőintézkedések óta az orosz elnök azon fáradozik, hogy még keményebb szankciók elviselésére is képessé tegye az orosz gazdaságot. A kezdeti hanyatlás után az orosz gazdaság lassan magához tért, majd enyhe növekedésnek indult, az importot sok területen a saját termelés váltotta fel, s az ország pénzügyileg is stabilizálódott. Most, Ukrajna megtámadásával azonban szintet lépnek a szankciók is, s rövidesen elválik, meddig bírja a nyomást Putyin „erődgazdasága”.
A legnagyobb próbatétel talán a központi pénzügyi rendszer ellen tervezett csapás lesz. Ennek részeként a világ legnagyobb gazdasági-politikai entitásai (Egyesült Államok, Európai Unió, Egyesült Királyság, Kanada) kizárják a lejelentősebb orosz bankokat a SWIFT nemzetközi pénzügyi üzenetküldő rendszerből – a lépes célja az orosz jegybank tevékenységének a megbénítása.
A közelgő intézkedések hírére már múlt csütörtökön bezuhant az orosz tőzsde, a részvényárfolyamok 33 százalékkal estek. Azóta némiképp konszolidálódott a helyzet, a rubel dollárhoz és euróhoz viszonyított árfolyama azonban továbbra is rekord közeli mélységben tanyázik.
Az 1500 milliárd dolláros orosz gazdaság a Világbank adati szerint jelenleg a tizenegyedik a világranglistán, s rögtön Dél-Korea után következik. 2014 óta azonban alig növekedett a bruttó hazai termék (GDP), a népesség viszont szegényebb lett. A rubel is folyamatosan veszített értékéből, s ez 800 milliárd dollárral csökkentette az orosz gazdaság értékét. Az azóta eltelt idő alatt Moszkva megpróbálta függetleníteni a dollártól olajfüggő gazdaságát, takarékosan bánt a költségvetési kiadásokkal, egyidejűleg 630 milliárd dollárra hizlalta valutatartalékait – ekkora „háborús kasszával” nem sokan rendelkeznek a világon. Ezt a törekvést támogatta az is, hogy a számos külföldi terméket hazaiakkal váltottak ki. A gondos tervezéssel felépített tartalék egy részét a CNN amerikai hírtelevízió szerint a múlt héten már el is költötték intervencióra, azaz a nemzeti valuta árfolyamának megtámogatására a nemzetközi pénzpiacokon. (Ettől a lehetőségtől is megfoszthatják azonban a jegybankot, ha a nyugati hatalmak levágják a SWIFT köldökzsinórjáról.) De a nyilvános ATM-ekben is fokozott mennyiségű bankjegyet helyeztek el a készpénz iránti növekvő kereslet kielégítésére. A TASZSZ orosz hírügynökség múlt hétvégi jelentése is arról szól, hogy az Ukrajna elleni invázió megindulása óta számos pénzintézet jelzett növekvő, valutában történő pénzkivétet. Putyin szigorú gazdasági stratégiájának azonban meglettek a hátulütői is: a gazdaság csak korlátozott mértékben nőtt, valamint stagnált a termelékenység és a beruházási kedv.
Az átlagpolgár jövedelme a 2010-es évek eleji szintre esett vissza, s minimásra csökkent az új közvetlen külföldi beruházások (FDI) száma is. Nem nagyon sikerült az olajtól és a gáztól való függetlenedés sem, s az ágazat továbbra is ki van téve a globális nyersanyagpiac ingadozásainak.
A friss amerikai szankciók a két legnagyobb orosz pénzintézetet, a Szberbankot és a VTB-t célozzák, azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák őket tranzakcióik amerikai pénzügyi rendszeren keresztül történő feldolgozásában, illetve hogy hozzáférjenek az amerikai tőkepiacokhoz. Az intézkedés a teljes orosz banki vagyon csaknem nyolcvan százalékát érinti. Washington azt is el akarja érni, hogy az orosz katonai és ipari vállalatok ne vásárolhassanak amerikai cégektől stratégiai jelentőségű technológiai termékeket. Az elmúlt hétvégén maga az orosz elnök sem kerülhette el a szankcionálást. Szakértők ugyanakkor megjegyzik:
nagy valószínűséggel nem a teljes orosz bankrendszert fogják leválasztani a SWIFT-ről, néhányat rajta hagyhatnak, hiszen, háború ide vagy oda, Európának nagy szüksége van az orosz olajra és gázra, s a számlát bizony valahogy ki kell fizetni.
Borítókép: Ukrán aktivisták tiltakoznak a Szberbank egyik fiókja előtt Kijevben 2017. március 13-án. (Fotó: AFP/NurPhoto/STR)
