Az orosz–ukrán háború újra felszínre hozta ezeket a kérdéseket és a válaszok talán sosem voltak még ennyire fontosak.
A nyugati világ hadseregeit nem éppen a legjobb formájukban érte ez a háború.
– emelte ki az Axióma.
Az orosz–ukrán háború újra felszínre hozta ezeket a kérdéseket és a válaszok talán sosem voltak még ennyire fontosak.
A nyugati világ hadseregeit nem éppen a legjobb formájukban érte ez a háború.
– emelte ki az Axióma.
Ez európai országok védelmi kiadásai szinte kivétel nélkül alacsonyak voltak az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan viszont egyre többet hallhattuk politikai vezetőktől egy európai hadsereg ötletét.
A konzervatív fiatalokból álló médium hozzáteszi:
És ennek a NATO nem különösebben örült.
Válaszul Jens Stoltenberg főtitkár még 2021 szeptemberében egyértelművé tette, hogy üdvözli az európai kezdeményezéseket, de azok sosem helyettesíthetik a NATO-t.
Az Axióma arra hívja fel a figyelmet, hogy orosz–ukrán háború mindent megváltoztatott.
Elérkezett volna az európai hadsereg nagy pillanata? Vagy inkább a NATO-val kéne Európának végre komolyabban foglalkoznia?
A nap végén a kérdés ugyanaz és az elmúlt évtizedekben még sose volt ennyire aktuális: ha egy háborús konfliktus begyűrűzne a kontinensre, képes lenne Európa magát összehangoltan megvédeni? És ha igen milyen rendszerben és hogyan? – tette fel a kérdéseket az Axióma.
A videóban emlékeztetnek arra, hogy a napokban, 2022. március végi NATO- és EU-csúcsokon merültek fel új ötletek, de hatékonyan cselekedni az EU tagállamai nemzeti és NATO-szinten lesznek képesek.
A magát minden konfliktustól távolinak gondoló Európa képe összeomlott, ezt mi sem mutatja jobban, hogy sok, korábban elképzelhetetlen lépés született.
Ebből talán a legkirívóbb, hogy még Németország is százmilliárd euróból kezdett el fegyverkezni.
Az Axióma érveléseinek zárásaként figyelmeztet arra is, hogy valami úgy tűnik, hogy már száz éve változatlan:
Európa védelme az Egyesült Államok nélkül jelenlegi tudásunk szerint elképzelhetetlen.
A teljes videót itt érheti el:
Borítókép: Képernyőfelvétel (Forrás: YouTube.com/Axióma)
„Ma a tervezet nem tükrözi a partnerséget a megállapodásban, és csak Ukrajna egyoldalú kötelezettségvállalásait tartalmazza”.
Orbán Viktor meghirdette a keleti után a nyugati nyitást is, vagyis az Atlanti-óceán két partján működő patrióták szövetségét.
Egy tüntetés résztvevőire támadt.
„Brüsszel csak egy neki alárendelt kormányt akar Magyarországon”.
Puzsér pedofilbotránya: a Magyar Hang és noÁr néma maradt, Vona nem tett lakatot a szájára
Helyszíni fotókon mutatjuk a tragikus ceglédi vonatbaleset nyomait, amelyben két ember meghalt
"Kedden mentünk volna báli ruháért" - Anyukája talált rá az elhunyt diáklányra
Fellélegezhet Zelenszkij: meg sem állt Kijevig a német vezérkari főnök, hogy közölje velük a jó hírt
Szegedi Erika: a főboszorkány szörnyű híreket közölt a tavasz beköszöntéről
Ítéletet mondott Romániáról a nagy amerikai hitelminősítő: ez meglepetés
Nagy Ferónak csak egyetlen kérdése maradt Orbán Viktor beszéde után
Végleg bezár a nagy múltú magyar porcelángyár
A nemzetközi sajtó is Orbán Viktor szavait idézi
Elhagyatott tanyára bukkantak Zalában, döbbenetes, mit mutat a mellette álló Trabant kilométerórája + fotók
A FIFA beavatkozott Dárdai Bence nemzetiségi ügyébe, itt a bizonyíték
Orbán Viktor találkozott az első számú szurkolójával
„Ma a tervezet nem tükrözi a partnerséget a megállapodásban, és csak Ukrajna egyoldalú kötelezettségvállalásait tartalmazza”.
Orbán Viktor meghirdette a keleti után a nyugati nyitást is, vagyis az Atlanti-óceán két partján működő patrióták szövetségét.
Egy tüntetés résztvevőire támadt.
„Brüsszel csak egy neki alárendelt kormányt akar Magyarországon”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.