Az orosz–ukrán háború újra felszínre hozta ezeket a kérdéseket és a válaszok talán sosem voltak még ennyire fontosak.
A nyugati világ hadseregeit nem éppen a legjobb formájukban érte ez a háború.
– emelte ki az Axióma.
Az orosz–ukrán háború újra felszínre hozta ezeket a kérdéseket és a válaszok talán sosem voltak még ennyire fontosak.
A nyugati világ hadseregeit nem éppen a legjobb formájukban érte ez a háború.
– emelte ki az Axióma.
Ez európai országok védelmi kiadásai szinte kivétel nélkül alacsonyak voltak az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan viszont egyre többet hallhattuk politikai vezetőktől egy európai hadsereg ötletét.
A konzervatív fiatalokból álló médium hozzáteszi:
És ennek a NATO nem különösebben örült.
Válaszul Jens Stoltenberg főtitkár még 2021 szeptemberében egyértelművé tette, hogy üdvözli az európai kezdeményezéseket, de azok sosem helyettesíthetik a NATO-t.
Az Axióma arra hívja fel a figyelmet, hogy orosz–ukrán háború mindent megváltoztatott.
Elérkezett volna az európai hadsereg nagy pillanata? Vagy inkább a NATO-val kéne Európának végre komolyabban foglalkoznia?
A nap végén a kérdés ugyanaz és az elmúlt évtizedekben még sose volt ennyire aktuális: ha egy háborús konfliktus begyűrűzne a kontinensre, képes lenne Európa magát összehangoltan megvédeni? És ha igen milyen rendszerben és hogyan? – tette fel a kérdéseket az Axióma.
A videóban emlékeztetnek arra, hogy a napokban, 2022. március végi NATO- és EU-csúcsokon merültek fel új ötletek, de hatékonyan cselekedni az EU tagállamai nemzeti és NATO-szinten lesznek képesek.
A magát minden konfliktustól távolinak gondoló Európa képe összeomlott, ezt mi sem mutatja jobban, hogy sok, korábban elképzelhetetlen lépés született.
Ebből talán a legkirívóbb, hogy még Németország is százmilliárd euróból kezdett el fegyverkezni.
Az Axióma érveléseinek zárásaként figyelmeztet arra is, hogy valami úgy tűnik, hogy már száz éve változatlan:
Európa védelme az Egyesült Államok nélkül jelenlegi tudásunk szerint elképzelhetetlen.
A teljes videót itt érheti el:
Borítókép: Képernyőfelvétel (Forrás: YouTube.com/Axióma)
Kovács Zoltán: Az egy liberális baloldali toposz, hogy Magyarország és Magyarország miniszterelnöke és kormánya el lenne szigetelve az Európai Unióban.
A nyugati vezetőknek sosem elég a háborúból.
Az olasz kormány úgy döntött, hogy nem várja meg az Európai Bíróság határozatát azzal kapcsolatban, hogy Banglades és Egyiptom biztonságos országnak minősül-e.
Folyamatban van a biztosjelöltek meghallgatása, nagyüzem módba kapcsoltak az EP-szakbizottságok.
Lesben állva várta gyilkosa az RTL Klub korábbi vezetőjét - videó
Egyeztetés indult a tanárok jövő évi béremeléséről
Az 5+1 legjobb carbonara recept
Megkezdődtek a tárgyalások: új ország csatlakozhat az EU-hoz, de nem Brüsszel, hanem Magyarország szövetségeseként
Csupán három kérdés, mégis csak az emberek 5 százaléka tudja rá a választ
Az interneten toboroz képviselőjelölteket a Tisza Párt + videó
Szalai Attila váratlan esélyt kaphat, Dárdai lehet előtte a példa
A Fradi elleni bravúr után eldőlt Dombi Tibor sorsa
Magyar Péter bukása már a küszöbön van, nem kell sokat várni
Kínos részletek derültek ki a Tisza Párt EP-képviselőjének múltjáról + fotók
Dombi Tibort a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya válthatja
Félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Kovács Zoltán: Az egy liberális baloldali toposz, hogy Magyarország és Magyarország miniszterelnöke és kormánya el lenne szigetelve az Európai Unióban.
A nyugati vezetőknek sosem elég a háborúból.
Az olasz kormány úgy döntött, hogy nem várja meg az Európai Bíróság határozatát azzal kapcsolatban, hogy Banglades és Egyiptom biztonságos országnak minősül-e.
Folyamatban van a biztosjelöltek meghallgatása, nagyüzem módba kapcsoltak az EP-szakbizottságok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.