A sorból egyedül Németország lóg ki, amely a fukusimai balesetet követően úgy döntött, hogy a lehető leghamarabb végleg leállítja az összes atomreaktorát. Ennek a folyamatnak egy újabb szakasza kezdődött el, amikor év elején három atomerőművet is lekapcsoltak – éppen akkor, amikor drasztikusan megnőttek az energiaárak.
Az ország kénytelen más forráshoz nyúlni, mivel szinte már teljesen mellőzi az atomenergiát, a nap- és szélenergia stabil kitermelése pedig egyelőre túl bonyolultnak tűnik. Többek között ez is közrejátszik abban, hogy Németország ma a világ legnagyobb orosz gázvásárlójává vált.
Az Eurostat uniós statisztikai hivatal szerint gázimportjának több mint felét Oroszországból szerzi be, szemben az Európai Unió átlagos negyven százalékával. A mintegy 41,5 millió háztartás felét gáz tartja melegen, de a feldolgozóiparban is óriási jelentősége van a gáznak. Hogy mennyire nem volt bölcs lépés a német kormány döntése, arról Gustav Gressel, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vezető politikai munkatársa nyilatkozott.
Szerinte Németország ma már jobban függ az orosz gáztól, mint a legtöbb szomszédja. Emiatt az Olaf Scholz kancellár vezette ország rendkívül nehéz helyzetben van. Jelenleg csak három atomerőmű üzemel még Németországban: az Isar 2 Essenbachban (Bajorország), Emsland (Alsó-Szászország) és Neckarwestheim 2 (Baden-Württemberg), de ezeket is le kívánják állítani – írja a V4NA Hírügynökség.
A német kormány továbbra is kiáll a saját nézőpontja mellett, így mindenképpen a kiforratlan nap- és szélenergiára szeretne támaszkodni, ellenezve a nukleáris energia felhasználását. Erről beszélt a német köztévében Steffi Lemke zöldpárti környezetvédelmi miniszter is.
Azt ugyanakkor többször is elismerte a német kormány, hogy képtelenség azonnal lecserélni az orosz földgázt.
