Az európai nagyhatalom önként mond le az atomenergiáról, ami akár a reneszánszát is élheti

Bár lehetősége és erőforrása bőven akad, Európa egyik legnagyobb hatalma nem kér a mára már zöldnek nyilvánított atomenergiából. Helyette inkább a még nem kiforrott nap- és szélerőművekben bízik, és abban hogy amíg nem tudnak átállni, addig az emberek kevesebb orosz import energiát használnak – írja a V4NA Hírügynökség.

Franciaország a villamosenergia-termelésének mintegy 70 százalékát atomenergiával fedezi, és az ország energiafüggetlenségét 18 atomerőműben 56 reaktor biztosítja. Emmanuel Macron elnök nemrég bejelentette, hogy 14 új atomerőművet akar építeni.

pic.twitter.com/XPAs4CjPmF

— Macron 2022 (@Macron2022) February 10, 2022

A szomszédos Belgiumban a kormánykoalíció az ukrajnai háború hatására úgy döntött, hogy meghátrál és mégsem szünteti meg az atomenergia előállítását. 

A V4NA Hírügynökség szerint Alexander De Croo liberális miniszterelnök által elért kompromisszum értelmében a reaktorok élettartamát 2025-ről 2035-re hosszabbítják meg. A társkormányzó belga Zöldek is beletörődtek ebbe.

Finnország, Csehország, Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia is tervez vagy épít új atomerőműveket. Boris Johnson brit miniszterelnök pedig hosszabb távon a jelenlegi 16-ról 25 százalékra kívánja növelni az atomenergia arányát. De a világ más tájain is az atomenergiára teszik le a voksukat. 

Az Egyesült Államokban Joe Biden elnök az atomenergiát részesíti előnyben, amely jelenleg a villamosenergia-termelés húsz százalékát teszi ki. Bár a 2011-es fukusimai reaktorbaleset után Japán ideiglenesen leállította az összes atomreaktorát, a modernizációt követően újra bekapcsolta őket. 

Kishida miniszterelnök új típusú minireaktorokról kíván kutatást végeztetni. A nukleáris kapacitás messze a legnagyobb mértékben Kínában növekszik. A következő másfél évtizedben Peking több mint 150 új reaktor építését tervezi. Kína hamarosan felváltja az USA-t, mint a legnagyobb nukleáris hatalommal rendelkező országot, amikor a megavárosok több mint 200 millió lakosát nukleáris energiatermeléssel fogják ellátni – tette hozzá a V4NA Hírügynökség.

A sorból egyedül Németország lóg ki, amely a fukusimai balesetet követően úgy döntött, hogy a lehető leghamarabb végleg leállítja az összes atomreaktorát. Ennek a folyamatnak egy újabb szakasza kezdődött el, amikor év elején három atomerőművet is lekapcsoltak – éppen akkor, amikor drasztikusan megnőttek az energiaárak. 

Az ország kénytelen más forráshoz nyúlni, mivel szinte már teljesen mellőzi az atomenergiát, a nap- és szélenergia stabil kitermelése pedig egyelőre túl bonyolultnak tűnik. Többek között ez is közrejátszik abban, hogy Németország ma a világ legnagyobb orosz gázvásárlójává vált.

Az Eurostat uniós statisztikai hivatal szerint gázimportjának több mint felét Oroszországból szerzi be, szemben az Európai Unió átlagos negyven százalékával. A mintegy 41,5 millió háztartás felét gáz tartja melegen, de a feldolgozóiparban is óriási jelentősége van a gáznak. Hogy mennyire nem volt bölcs lépés a német kormány döntése, arról Gustav Gressel, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vezető politikai munkatársa nyilatkozott. 

Szerinte Németország ma már jobban függ az orosz gáztól, mint a legtöbb szomszédja. Emiatt az Olaf Scholz kancellár vezette ország rendkívül nehéz helyzetben van. Jelenleg csak három atomerőmű üzemel még Németországban: az Isar 2 Essenbachban (Bajorország), Emsland (Alsó-Szászország) és Neckarwestheim 2 (Baden-Württemberg), de ezeket is le kívánják állítani – írja a V4NA Hírügynökség.

A német kormány továbbra is kiáll a saját nézőpontja mellett, így mindenképpen a kiforratlan nap- és szélenergiára szeretne támaszkodni, ellenezve a nukleáris energia felhasználását. Erről beszélt a német köztévében Steffi Lemke zöldpárti környezetvédelmi miniszter is.

"Wir werden als Bundesregierung unsere Stellungnahme in den nächsten Tagen an die EU-Kommission übermitteln. Diese Stellungnahme wird ein klares Nein zur Aufnahme der Atomkraft in die Taxonomie beinhalten." – Bundesumweltministerin @SteffiLemke im #BerichtausBerlin pic.twitter.com/KWjGBJM8rg

— Bericht aus Berlin (@ARD_BaB) January 9, 2022

Azt ugyanakkor többször is elismerte a német kormány, hogy képtelenség azonnal lecserélni az orosz földgázt. 

A V4NA úgy fogalmazott, hogy 

akár a teljes német ipar is leállhat, amennyiben megszűnik az Oroszországból importált gáz áramlása. Erre az esetre már egy forgatókönyvet is készítettek, amelyben meghatározták, hogy milyen sorrendben állítsák le a termelést egy vészhelyzet esetén. 

A napenergiára sem lesz egyszerű áttérni, hiszen a speciális üveg előállításához óriási mennyiségű orosz gázra van szükség. Az átállás tehát rendkívül időigényes, a német kormány pedig abban bízik, hogy az emberek addig kevesebb importált energiát használnak. Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter többször is arra kérte az embereket, hogy fogyasszanak minél kevesebb energiát, hogy a lehető legtöbb tartalék maradjon a tározókban.

A milliárdos Elon Musk is arra figyelmeztette az országokat, hogy az atomenergia ma a lehető legtisztább forrás. A Twitteren azt írta: 

remélhetőleg most már nyilvánvaló, hogy Európának újra kell indítania a szunnyadó atomerőműveket, és növelnie kell a meglévő atomerőművek teljesítményét.

Hopefully, it is now extremely obvious that Europe should restart dormant nuclear power stations and increase power output of existing ones.

This is *critical* to national and international security.

— Elon Musk (@elonmusk) March 6, 2022

A Tesla vezére egy interjúban pedig őrültségnek nevezte, hogy a német kormány a maradék reaktorokat is le akarja állítani.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)