Az ukrán háború után kínai–amerikai konfliktus következik?

Amerika kész odacsapni, ha Kína katonai támaszpontot létesítene a Salamon-szigeteken.

Mártonffy Attila
2022. 04. 26. 14:53
A photo taken on April 22, 2022 shows China's ambassador to the Solomon Islands Li Ming (R), and Solomons Prime Pinister Manasseh Sogavare (L) cutting a ribbon during the opening ceremony of a China-funded national stadium complex in Honiara. - The stadium complex, reportedly worth 53 million USD, will host the 2023 Pacific Games for the first time in the island state of 800,000 people. (Photo by Mavis PODOKOLO / AFP) Fotó: AFP/Mavis PODOKOLO
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kimondatlanul ugyan, de akár katonai beavatkozás lehetősége is felmerülhet az Egyesült Államok részéről, amennyiben Kína haditengerészeti támaszpontot létesítene a dél-csendes-óceáni, Ausztrália közelében fekvő Salamon-szigeteken, amellyel Peking nemrégiben biztonsági szerződést kötött. Egy magas rangú washingtoni politikus szerint a megállapodás „potenciális regionális következményekkel járhat” az USA és szövetségesei számára.

A múlt héten magas szintű amerikai delegáció látogatott a Salamon-szigetekre, a küldöttség másfél órás tanácskozást folytatott Manasseh Sogavare miniszterelnökkel. A megbeszélésen az amerikaiak részletezték mindazokat az aggodalmakat, amelyeket a szigetek és Kína között aláírt biztonsági szerződés váltott ki Washingtonban – tudósított a The Guardian című brit lap. – Sogavare miniszterelnök elmondta, hogy a szerződésnek kizárólag belföldi vonatkozásai vannak.

Mi azonban világossá tettük, hogy potenciálisan az egész térségre kiterjedő biztonsági hatásai is lehetnek a megállapodásnak, s nemcsak számunkra, hanem regionális partnereinkre és szövetségeseinkre nézve is

 – fejtegette Daniel Kritenbrink dél-kelet-ázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár.

Kedden az államtitkár újfent hangoztatta, hogy az Egyesült Államok kész cselekedni, amennyiben Kína haditengerészeti támaszpontot akarna létesíteni a szigeteken. – Természetesen tiszteletben tartjuk a Salamon-szigetek szuverenitását, ám tudatni akartuk velük, ha mégis lépéseket látnánk az állandó katonai jelenlét megalapozására vagy katonai létesítmény építésére, aggodalmaink rendkívül jelentőssé válnának, és teljesen természetes módon reagálnánk is ezekre – írta körül diplomatikusan Kritenbrink, mi is történne, ha bekövetkezne ez az állapot.

Azon újságírói felvetést, hogy támaszpont létesítése esetén lesz-e amerikai katonai akció a szigetek ellen, a nagykövet elhárította, de kizárni sem volt hajlandó.

A washingtoni kormány által még a múlt héten kiadott nyilatkozat is csak „megfelelő válaszról” szólt, miközben megjegyezte, Sogavare biztosítékokat adott, hogy nincs szándékában engedélyezni támaszpont létesítését a szigeteken.

A biztonsági szerződés aláírása aggodalommal töltötte el Ausztráliát és más szomszédos országokat, valamint a nyugati szövetségeseket is, akik tartanak a kínai katonai jelenlét térségbeli megerősödésétől. 

Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter hétfőn egyenesen közölte, Ausztráliának készülnie kell a háborúra, mivel Kína „nagyon elszabadult” az utóbbi időben.

Mint mondta: ha Kína katonai támaszpontot építene a Salamon-szigeteken, akkor Ausztrália számottevően növelné katonai jelenlétét a térségben. A 2017-ben Ausztrália és a Salamon-szigetek közti kétoldalú biztonsági egyezmény létrejötte óta az ausztrál rendőrség szüntelenül jelen van a szigetország fővárosában, Honiarában.

A Salamon-szigetek közelében fekvő Mikronéziai Szövetségi Államok elnöke, David Panuelo nemrég levelet intézett a Salamon-szigetek miniszterelnökéhez, és ebben azt írta, attól fél, hogy a csendes-óceáni szigetcsoport egy jövőbeli, a nagyhatalmak közti konfrontáció epicentrumává válhat.

A hivatalos biztonsági megállapodás szövegét eredetileg titkosították, ám a még a múlt hónapban kiszivárgott piszkozat szerint – amelytől állítólag nem sokban tér el a végleges változat – a szigetek engedélyezi kínai hajók látogatását, készleteik feltöltését, rövid tartózkodási időt, valamint áthaladást a szigetcsoport tagjai között. Kína pedig rendőröket és fegyveres erőket küldhet az országba „a társadalmi rend és a közbiztonság fenntartása érdekében”. Információk szerint azonban szó sem esik haditengerészeti támaszpont esetleges létesítéséről.

A csendes-óceáni szigetország 2019-ben létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot Pekinggel, megszakítva hivatalos kapcsolatát Tajvannal. A 700 ezres lakosságú országban ez a diplomáciai fordulat tavaly novemberben nagyfokú zavargásokhoz vezetett, elsősorban Malaita szigetének lakosai körében, akik hálásak voltak Tajvannak a koronavírus-járvány leküzdéséhez kapott segítségért.

 

Borítókép: Manasseh Sogavare miniszterelnök a kínai nagykövettel egy Kína által finanszírozott stadion ünnepélyes megnyitóján a fővárosban, Honiarában. (Fotó: AFP/Mavis Podokolo)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.