Az ukrán háború után kínai–amerikai konfliktus következik?

Amerika kész odacsapni, ha Kína katonai támaszpontot létesítene a Salamon-szigeteken.

A photo taken on April 22, 2022 shows China's ambassador to the Solomon Islands Li Ming (R), and Solomons Prime Pinister Manasseh Sogavare (L) cutting a ribbon during the opening ceremony of a China-funded national stadium complex in Honiara. - The stadium complex, reportedly worth 53 million USD, will host the 2023 Pacific Games for the first time in the island state of 800,000 people. (Photo by Mavis PODOKOLO / AFP) Fotó: AFP/Mavis PODOKOLO

A biztonsági szerződés aláírása aggodalommal töltötte el Ausztráliát és más szomszédos országokat, valamint a nyugati szövetségeseket is, akik tartanak a kínai katonai jelenlét térségbeli megerősödésétől. 

Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter hétfőn egyenesen közölte, Ausztráliának készülnie kell a háborúra, mivel Kína „nagyon elszabadult” az utóbbi időben.

Mint mondta: ha Kína katonai támaszpontot építene a Salamon-szigeteken, akkor Ausztrália számottevően növelné katonai jelenlétét a térségben. A 2017-ben Ausztrália és a Salamon-szigetek közti kétoldalú biztonsági egyezmény létrejötte óta az ausztrál rendőrség szüntelenül jelen van a szigetország fővárosában, Honiarában.

A Salamon-szigetek közelében fekvő Mikronéziai Szövetségi Államok elnöke, David Panuelo nemrég levelet intézett a Salamon-szigetek miniszterelnökéhez, és ebben azt írta, attól fél, hogy a csendes-óceáni szigetcsoport egy jövőbeli, a nagyhatalmak közti konfrontáció epicentrumává válhat.

A hivatalos biztonsági megállapodás szövegét eredetileg titkosították, ám a még a múlt hónapban kiszivárgott piszkozat szerint – amelytől állítólag nem sokban tér el a végleges változat – a szigetek engedélyezi kínai hajók látogatását, készleteik feltöltését, rövid tartózkodási időt, valamint áthaladást a szigetcsoport tagjai között. Kína pedig rendőröket és fegyveres erőket küldhet az országba „a társadalmi rend és a közbiztonság fenntartása érdekében”. Információk szerint azonban szó sem esik haditengerészeti támaszpont esetleges létesítéséről.

A csendes-óceáni szigetország 2019-ben létesített hivatalos diplomáciai kapcsolatot Pekinggel, megszakítva hivatalos kapcsolatát Tajvannal. A 700 ezres lakosságú országban ez a diplomáciai fordulat tavaly novemberben nagyfokú zavargásokhoz vezetett, elsősorban Malaita szigetének lakosai körében, akik hálásak voltak Tajvannak a koronavírus-járvány leküzdéséhez kapott segítségért.

Borítókép: Manasseh Sogavare miniszterelnök a kínai nagykövettel egy Kína által finanszírozott stadion ünnepélyes megnyitóján a fővárosban, Honiarában. (Fotó: AFP/Mavis Podokolo)