– Az EU számára prioritás, hogy az ukrán háború véget érjen, az ukrán emberek pedig biztonságban legyenek. A találkozón lehetőségünk nyílt rá, hogy elmagyarázzuk az EU álláspontját, s arra szólítsuk fel Kínát, hogy vegye ki a részét a béke visszaállítására tett törekvésekből – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az unió és Kína pénteki, virtuális csúcstalálkozóját követően Brüsszelben. Mint jelezte, a tény, hogy az EU a kritikus időszakban asztalhoz ült Pekinggel, nem „naivitás” vagy „vakság” a részéről. – Egyetértés volt közöttünk abban, hogy az ukrán háború a világgazdaságra és a globális biztonságra egyaránt veszélyt jelent – húzta alá, egyúttal reményét fejezve ki, hogy Kína „tekintettel lesz” a nemzetközi imázsára az orosz–ukrán háború margóján. Ursula von der Leyen, az Európa Bizottság elnöke ennél jóval keményebb hangot ütött meg: szerinte
az EU egyértelmű elvárása Kína felé, hogy ha már nem támogatja az Oroszországgal szembeni szankciós csomagot, annak végrehajtását, hatékonyságát legalább ne hátráltassa.
– Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Óriási szerepe van a rendezésben, hatással tud lenni Oroszországra is – érvelt az elnöknő, aki a kínaiakat számokkal is „győzködte”. Jelezte, hogy míg az EU és Kína közötti kereskedelem napi értéke kétmilliárd euróra rúg, ugyanez az adat Peking és Moszkva között mindössze háromszázmillió euró körül van.
Nem született zárónyilatkozat
Az uniós vezetők pénteken két körben, délelőtt Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel, délután pedig Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyaltak többek között a klímaváltozásról, az emberi jogokról, a Covid-járványról, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról – ám ahogy uniós vezetők az értekezletet követő nyilatkozatai alapján is szembetűnő, a kulcskérdés az volt, hogy Kína hogyan áll a lehetséges orosz–ukrán tűzszünethez, illetve az oroszokat sújtó uniós szankciókhoz. Emlékezetes, korábban a brit Financial Times nyomán a brüsszeli Politico szellőztette meg, hogy az EU-nak „nagyon megbízható bizonyítékai" vannak arról, hogy Kína katonai segítség nyújtását fontolgatja Oroszországnak. Uniós berkekben az is felháborodást váltott ki, hogy közvetlenül a csúcstalálkozó előtt a kínai külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval találkozott, s a kínai–orosz kapcsolatok „rendíthetetlen fejlődéséről" beszélt.
Az ukrajnai helyzetnek bonyolult történelmi háttére és előzményei vannak, egyrészről a hosszú időn át felgyülemlett európai biztonsági konfliktusok kitörése, másrészt a hidegháborús mentalitás, valamint a csoportos ellenségeskedések hozadéka
– mondta Vang Ji.
A pénteki Kína–EU csúcstalálkozót követően zárónyilatkozatot sem fogadtak el, az unió saját sajtóközleményben foglalta össze az álláspontját. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök az uniós szankciókat nem kommentálva, azt mondta a csúcsértekezletet követően: Kína az EU vezetőinek is világossá tette, hogy eddig is a béketárgyalásokat ösztönözte, és a továbbiakban is együtt dolgozik majd az EU-val, valamint a nemzetközi közösség más szereplőivel annak érdekében, hogy építő jellegű szerepet játsszon a feszültségek mielőbbi enyhítésében; az összecsapások megállításában; egy nagyszabású humanitárius válság megelőzésében; és a béke lehető legkorábbi helyreállításában.
Borítókép: Charles Michel és Josep Borrell az EU–Kína virtuális csúcstalálkozót megelőzően (Forrás: EU Tanács)
